Erdélyi Népújság (kattints és olvass!)

Március 10-ig mindenkit várunk a Falk Miksa utca 8-ba! 

 MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK 2014. január 28-án 17 órára az E-Galériába!

2013-ban a népművészet és közművelődés kategóriában Petrás Mária nyerte a Prima Primissima díjat! Gratulálunk!

Mindenkit szeretettel várunk december 3-án 17 órakor Adventi kiállításunkon!

A Prima Primissima díjra idén 483 jelölés érkezett.
10 kategória 30 jelöltje közül egy-egy Primissimát választanak majd december 6-án.

A  közönségszavazás már elkezdődött!

Az idei jelöltek között találjuk a magyar népművészet és közművelődés kategóriában Petrás Mária keramikus, népdalénekest.

Szavazzunk Petrás Máriára!

A 27-es kódot alapdíjas sms-ben küldjük a
06-70-7077000-es számra!

A 25 éves Erdély Művészetéért Alapítvány E-Gakériája

(Budapest V. Falk Miksa u. 8.)

tisztelettel meghívja Petrás Mária keramikusművész

Adventi kiállításának megnyitójára,

  2013. december 3-án 17 órára.

A tárlatot megnyitja:

Kövér László a Magyar Országgyűlés elnöke.

 Közreműködik: Sipos Mihály Kossuth-díjas előadóművész

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az emberiség mitikus emlékezete úgy tartja, Atlantisz első korszakában az angyalok még szoros közelségben éltek az emberekkel. Az atlantisziak az ő irányításuk és felügyeletük alatt éltek egy olyan bensőséges és meghitt kapcsolatban, amely Atlantisz felemelkedésének és virágzásának a kulcsa volt.

 A  hírvivő angyaloktól és az Istentől való elfordulás lett végül  Atlantisz veszte.

Az  eszményi Atlantisz elsüllyedése után az emberiségnek maradt néhány el nem süllyedt evilági Atlantisza.  A magyarság részére egy ilyen el nem süllyedt Atlantisz a világ legelfeledettebb kisebbségei egyikének, a csángómagyaroknak a földje.

 Ennek a földnek a hírnöke Petrás Mária, aki hitvallásával ezekkel a szavakkal üzen a világnak: 

„Nálunk, a faluban imádságos harangozással kezdődött a nap, és azzal is ért véget. A családok gazdagságát 8-10-12 gyermek jelentette. Az ötévestől a legöregebbekig, mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az emberek kitisztították a lelküket, életüket, házaikat, istállóikat, óljaikat, kertjeiket, falujukat.

Megbocsátottak egymásnak, misére mentek szép, ünneplő ruhában, és délután felkeresték egymást. Az ünnepek nagy örömben teltek.

 Mindent meg tudtak teremteni maguknak úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes Isten-hitük útbaigazította őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a seregnyi gyermekkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni. Varázslatossá tudták tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Szűz Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.” 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ez a néhány gondolat olyan világot idéz, amiben az ember otthon lehet. Ez a csángómagyar   hitvallás nem az európai  múlt emlékképe, hanem – bízzunk benne –,  az európai  jövő üzenete.

Engedjék meg, hogy e gondolatsorból egyetlen mozzanatot kiemeljek. S ez a mozzanat a szabadság. A szabadság, amire gyakran hivatkozunk, de ami igazi, mélyebb értelmét csak egy efféle világban találja meg.

A szabadság, ami saját munkánkból fakad: nem szükségszerű, hogy bárki vagy bármi szolgája legyen az ember, ha nem szabad akaratából teszi.

Szabadság, ami arról szól, hogy összetartozunk, mert mindannyian egy Atyának, az Istennek vagyunk a gyermekei. Szabadság, amit nemcsak magunknak teremtünk meg, hanem amit megosztunk egymással. Ez a szabadság az emberi kapcsolatok nagyszerűségét hozza magával: az egymásért végzett munka, az egymásért meghozott áldozatok semmihez sem fogható kötelékét.

Ez a szabadság a felelős szeretet szabadsága, a tovább adott élet szabadsága, a nehéz fizikai munkában is az égieket kereső, az életet a maga mélységeiben megélő lelki ember szabadsága.

 Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Petrás Mária közöttünk él, alkot és üzen. Legfontosabb feladatának azt tartja, hogy hírt adjon az el nem süllyedt Atlantiszról. Amely addig él, amíg hiszünk benne.  

Hírt adjon azoknak, akik sokszor a  kormos egek alatt élve nem látják már a fényt, és a hangzavarban nem hallják már a csendet. Hírt adjon azoknak, akik úgy gondolják, hogy az igazi értékekhez vezető út, munka és fáradtság megtakarítható. Hírt adjon arról, hogy érdemes egymásnak ajándékoznunk az életünket, és érdemes összetartoznunk

 Petrás Mária művészete az elrendelt hírvivő  eszköze, hogy célba jutassa üzenetét. Olyan művész, aki életével tesz tanúságot arról, hogy mi magyarok, el nem süllyedt Atlantiszok népe,  hegyen és erdőn innen és túl összetartozunk.

Ma sokan jöttünk el ezen a korán sötétedő adventi délutánon, hogy találkozzunk az ön örömhíreivel. Azokkal az örömhírekkel, amiket otthonról hozott magával: amelyeket megörökölt, és amelyeket életre váltott.

Domokos Pál Péter A moldvai magyarságcímű könyvének bevezetőjét a következő gondolattal zárja:

 „Ha egyetlen szívet, egyetlen gondolkodó főt csángómagyar testvéreink iránt megindíthattam, ha százezer ma is élő magyar testvér sorsa legalább egyetlen embert tettekre késztet, úgy teljes célomat elértem.”

Petrás Mária is elmondhatja: ha  egyetlen csángómagyar üzenete is célba ér, jobbá tette a magyar világunkat.

Kedves Mária, kívánom Önnek, és kívánom mindannyiunknak, hogy halljuk meg ezeket az örömhíreket. És teljen sok örömünk a mai napban és mindabban, amit még Öntől láthatunk és hallhatunk.

Isten segítse!                                                  Dr.Kövér László

 Elhangzott az E -Galériában 2013. december 3-án Petrás Mária kiállítás megnyitóján!

Árkossy István prágai kiállítására készülünk 2014 márciusában!

Az E-Galéria 2013-as kiállításáról Hegedűs Imre János írt az Újművészet 2013/08-as számában.

ÚJMŰVÉSZET

Páll Lajos festőművész és költő kiállítása 2013.november 30-ig megtekinthető a székelyudvarhelyi Művelődési Házban!