2018. november 28., szerda 

Petrás Mária és Alina Adventi tárlatának megnyitóján interjút készített Perjés Klára melyet 2018. november 29.-én 13.05 perckor hallhatnak a Karc FM Karcolat című műsorában.

 

2018. november 09., péntek 

 

Petrás Mária és Alina Adventi  kiállításának megnyitója, 2018. november 20- án (kedd) 15.30 órakor került bemutatásra Budapesten az E – Galériában (  Budapest V. Falk Miksa u. 8. )

A tárlatot megnyitotta  Dr. Kásler Miklós miniszter, közreműködött Sipos Mihály és Kardos Mária.

A tárlat megtekinthető 2018. december 21.-ig. kedd-péntek  10-18 óra között.

 

 

“Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget.A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyermek jelentette. Az öt évestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak.

 

Az emberek kitisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, ólaikat, kertjeiket, falujukat, megbocsátottak, megbékültek, misére mentek szép ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást. Az ünnepek nagy örömmel teltek, mindent meg tudtak maguknak teremteni úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útbaigazították őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon.

 

 

Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.”

Petrás Mária

 

 

Petrás Mária közöttünk él, alkot és üzen… Hírt ad azoknak, akik sokszor a  kormos egek alatt élve nem látják már a fényt, és a hangzavarban nem hallják már a csendet. Hírt adjon azoknak, akik úgy gondolják, hogy az igazi értékekhez vezető út, munka és fáradtság megtakarítható. Hírt adjon arról, hogy érdemes egymásnak ajándékoznunk az életünket, és érdemes összetartoznunk. Petrás Mária művészete az elrendelt hírvivő  eszköze, hogy célba jutassa üzenetét. Olyan művész, aki életével tesz tanúságot arról, hogy mi magyarok, el nem süllyedt Atlantiszok népe,  hegyen és erdőn innen és túl összetartozunk.

Dr.Kövér László

 

„Nézzük a tüzet mint a legősibb ábrándozás szakrális közegét, nézzük a születés helyét és nevét, Diószén. Elsőként a szelíd faszénparázslás, sajátos illatú örökmécsvillogás jut eszembe. Aztán a földmélyi magma elemésztő szenvedélye, amely kiégeti az esendő matériából a salakot, és a tűz tisztító ereje által megszületnek a Babba Máriák: a remény és a folyamatosság kikezdhetetlen, berekeszthetetlen jelképei. Mert szülnek. Édesanyák, úgy tündökölnek itt a falakon, oly erővel tapadnak meg, mint csírasejt a méhfalon, megtartanák magukat akkor is, ha nem volna rögzítésre szolgáló szög, fonál. Ott vannak, mágikusan betöltve helyük, ahol a hazának kéne lennie, és a mi emberi minőségünknek: a magasban!”

Döbrentei Kornél

 

  

 

  

 

 

2018. december 12., szerda 

2018. november 17., szombat 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

2018. november 16., péntek 

A Sárospataki Református Kollégium és a 30 éves Erdély Művészetéért Alapítvány 2018. november 29. -én ( csütörtök) 15 órától rendezte meg  a Magyar Messiások című Plakett kiállítás megnyitóját melyet, Lázár Imre öntőmester gyűjteményéből állítottunk össze.

A tárlatot megnyitotta  Demeter Ervin Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kormánymegbízott

A kiállítás fővédnöke volt  Prof. Dr. Dienes Dénes kollégium közigazgató

A tárlat megtekinthető 2018. december 20.-ig  hétfő-csütörtök 9-16, péntek 9-13 óra között Sárospatak Rákóczi u.1.

Bejelentkezéssel: reftud@iif.hu e-mail címen

Mindenkit szeretettel várunk  !

 

   

  

2018. november 10., szombat 

 

Kedves Művészetpártoló Barátaink !  Szeretettel meghívunk benneteket Csomortáni Gál László Napnak, Égnek című kiállításának megnyitójára. Szolnok Tiszapart Mozi Templom u. 4.  2018. november 15. 18.30.  A kiállítást megnyitja Boldog István és Gézy Gábor. 19.00 órától Heinczinger Mika a kiállításhoz kapcsolódó zenés előadói estje látható és hallható az “A” teremben. Belépés 990 Ft. www.tiszamozi.hu

Csíkszeredában születtem 1978 február 7.-én. Csíkcsomortánban, falusi környezetben nevelkedtem , szüleim egy ideig a rendszerváltás után, kényszerből,az önellátó gazdálkodó életmódot választották. A nagy nehézségek ellenére ez az időszak olyan nyomot hagyott bennem ,hogy nősülésem és három gyermekem születése után is ezt az életmódot követjük, újraépített több százéves éves házakban élünk… villanyáram használata nélkül, természet közeli állapotban,mely nagy inspirációs erő számomra képzőművészként.

A csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumban érettségiztem 1996-ban,majd a

Nagyváradi Képzőművészeti Egyetem Szobrászat szakán államvizsgáztam 2003-ban. Azóta szülőfalumban élek és alkotok. Több mint félszáz egyéni kiállításom volt azóta, főleg Magyarországon és Erdélyben. Budapesten, Szentendrén,Esztergomban, Nagyváradon, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson,Szekelykereszturon, Csíkszeredában.. és még több kisebb településen is ..

Az ősz folyamán New Yorkba,Los Angelesbe,Torontoba, Münchenbe is hivatalosak  vagyunk nagyszerű zenész barátommal  Heinczinger Mikaval  közösen…  Legmélyebb nyomot tanításukkal Bone Rudolf,egyetemi tanárom, és Beczásy Antal festőművész hagyták látásmódom alakulásában. Alkotásaimban a többszázéves fákat, deszkákat használom melyek leomlott épületek és régi bútorok maradványaiként kerülnek ki és ezekre a Mesefákra ráhangolódva a népművészet formanyelvén festem meg a pozitív és a negatív formák egyenértékűségén alapuló Fényüzeneteket…

Csíkcsomortánban, Erdély keleti határvidékén születtem és élek ma is .Kis falu ,mely fenyvesekkel körülölelve,igen regényesen fekszik. Szülőfalumban jártam kisiskolásként és itt szerettem meg a természet közeli élet rejtelmeit és csodás egyszerűségét. A legjobb gyerekkori barátom már akkor is a Fa volt. Valósággal,az erdőn nőttem fel , és annyira közel engedett a Rengeteg magához,hogy ma is a közelében és benne élek. Művészeti tanulmányaimat a középiskolában Csíkszeredában kezdtem és Nagyváradon a Képzőművészeti Egyetem Szobrászat szakán teljesítettem ki, ösztöndíjasként.2011-ben családot alapítottam, szülőfalumban. Géczy Gáborral való megismerkedésem és barátságom visszavezetett a “régi” faluba, együtt élni a természettel,egyfajta megújult,tudatosan vállalt önellátó gazdálkodást tartani fent,amely nem pusztítja,hanem építi a tájat.

Ez az életmód nemcsak tiszta élelmiszert,otthont nyújtó hagyományos székely parasztházat ,nagy családot (három kisgyerek édesapjaként),nem létező számlákat,hanem emberhez méltó életet jelent. Régen a falusi közösségek mindent megtudtak termelni a fizikai javaktól a lelki és szellemi kincsekig. Ezzel a szellemi kinccsel találkozván , képzőművészetem forrása a Fák ősi mesélő képességének,erezetének, görcseinek, mély színeinek a felfedezése lett. Több százéves újjáépített faházban, több százéves Fákra, deszkákra festve, erős ráhangolódással, mély ismeretséget és “testvéri” kapcsolatot alakítottam ki az Idők rejtett üzeneteivel és a Korok egymást igazító folytonosságával . Alázattal együttműködve,a Fák megmutatták csodás üzeneteiket számomra és boldogan továbbíthatom azoknak akik még odafigyelnek a Természet sugallataira. Képeimen sosem választok témát,a fa több százéves erezete vezeti kezemet és tudatomat. A képek hátteréből,mint népművészetünkből ,az Égvilágból , a Fényből egy választ kapunk a felmerült témára. A jószágot igába kényszerítő ember háta mögött ,a fényből, egy szabadon ugrándozó Szarvas alakja rajzolódik ki(a negatív formából),vagy a beteg kiscsikó és gyógyítója mögül és alól az újjászülető csikó,egy szabad madár, és a Tűzmadár jelenik meg! Nagyon fontos ,mai világunkban, milyen képeket nézegetünk,mert tudatunk mindent feldolgoz és Képességünk nem mindegy milyen üzeneteket tárol,mert lelkünk és szellemünk nem szabad szemetes ládává váljon!!! Keressük a természet jóakaratú

sugallataiban a lelkünk és szellemünk táplálékát, és egy szebb Napra ébredünk hamarosan!!!

 

2018. október 25., csütörtök 

A Kárpát medencében több mint 200 olyan harang szólal meg délben a Nándorfehérvári diadal emlékére, amelyet Lázár Imre vállalkozó Székelyudvarhelyi műhelyében öntöttek. A 30 éves Erdély Művészetéért Alapítvány a művészetpártoló öntőmester plakett gyűjteményéből rendezett kiállítást Magyar Messiások címmel, 14 erdélyi neves szobrász 55 alkotását mutatják be, fejet hajtva Erdély jelentős, megmintázott alakjai, a történelem, a tudomány és a művészet legnagyobbjai előtt. A műsorban megszólal Konthur Bertalan szobrász is, és megismerhetik Lázár Imre, a mecénás öntőmester életét, tenni akarását. A beszélgetőtárs Perjés Klára.

2018. október 24., szerda 

     

 

 

2018. október 05., péntek 
 MAGYAR MESSIÁSOK  című Plakett kiállítás
Melyet Lázár Imre öntőmester gyűjteményéből állítottunk össze. A tárlatot fővédnöke volt  Fekete Péter Kultúráért felelős államtitkár.
A tárlat megtekinthető 2018. november 10.-ig, kedd – péntek, 10-18 óra között.  ( Budapest V. Falk Miksa 8.)

 

A 30 éves Erdély Művészetéért Alapítvány különleges kiállításokkal ünnepli ezt a jubileumi évet.

Ennek  a sorozatnak a része Plakett kiállításunk, melyet főleg Lázár Imre  székelyudvarhelyi öntőmester gyűjteményéből állítottunk össze.

A kiállításon nem csak a legkiválóbb XX. századi és kortárs erdélyi alkotókkal ismertetjük meg a fővárosi közönséget, de  nem titkolt célunk  Erdély kiemelkedő személyiségeinek is emléket állítani.

A tárlaton 13 Adorjáni Endre, Bálint Károly, Bodó Levente, Gergely István, Hunyadi László, Kiss Levente, Dr. Kontúr Bertalan, Petrovits István, Puskás Sándor, Székely József, Szervátiusz Tibor, Tőrös Gábor, Vetró András,szobrászművészek plakettjeiből kapunk ízelítőt.

 

      

 

 

         

2018. szeptember 15., szombat 

Árkossy István ” A Nagy Lépés” című  kiállítás megnyitója 2018. szeptember 5.-én 17.00 órától a Pozsonyi  Magyar Intézet székházának I. emeleti kiállító termében került bemutatásra Pozsonyban. Köszöntőt mondott  Pető Tibor Magyarország pozsonyi nagykövete. A kiállítást megnyitotta: Demeter Ervin Borsod- Abaúj Zemplén Megyei kormánymegbízott. Közreműködött Bertók Tibor / hegedű/ a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatója.

A kiállítás megtekinthető 2018. október 4.-ig.

Megnyitó beszéd :

 

A ma itt kiállító, kolozsvári Árkossy István, amikor kinézett szobájuk ablakán minden alkalommal egy híres Szent György szobrot pillanthatott meg. A Kolozsvári Testvérek – Márton és György – alkotását, Európa első teljes alakos, szabadtérre tervezett bronz lovas szobrát.  A zseniális alkotás joggal világhírű, igazi remekmű. Az eredeti szobrot 1373-ban készítette el a testvérpár, valószínűleg királyi megrendelésre. Ennek a Szent György szobornak a Kárpát-medencében több másolata is ismert. A leginkább helyhez illő másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Ebben gyönyörködhetett nap, mint nap Árkossy István.

 

A 641 éves Szent György szobor eredetije pedig Prágában, a Hradzsinban a Szent Vitus-székesegyház melletti téren látható. A szobor témája a Szent György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Ez a több mint 600 éves Közép-európai gondolat ma is aktuális. Most is az itt élő népeknek – akiket most itt, Visegrádi 4-ek ismerünk – kell Szent György módjára küzdeniük Európa jövőéjért.

 

Amikor néhány utcával odébb sétált, kiérkezett Kolozsvár főterére. Itt is egy nagyszerű szobor várta. Mátyás király lovas szobra, amit a pozsonyi Fadrusz János készített, aki a XIX. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja. Ezzel az alkotással Fadrusz mester Kolozsvár városa által kiírt pályázat első díját nyerte el.

A szobor a nagy királyt abban a pillanatban ábrázolja, amikor egy vár bástyájáról harci ménjén ülve győztes hadaira tekint. A mű gipszmodelljét 1900-ban bemutatták a párizsi világkiállításon, ahol a több száz szobor között, a kiváló kortársainak és vetélytársainak, a nemzeti szobrászat megteremtőinek, Zala György és Strobl Alajos szobrásznűvésznek a műveivel együtt, a kiállítás Grand Prix elismerését nyerte el, Pozsony és Kolozsvár dicsőségére.

 

Hunyadi Mátyás Pozsony városában is kiemelkedőt alkotott. 1467-ben, Pécs és Buda után megalapította a királyság harmadik egyetemét itt, Pozsonyban. Néhány sarokkal odébb található Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, az Óvárban található, gótikus stílusú műemlék, Mátyás király szülőháza. Jelenleg a Művészeti és Design Egyetemnek ad otthont. Ide járt egy időben naponta Árkossy István, itt végezte művészeti tanulmányait.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

A kolozsvári grafikai iskola egyik legsokoldalúbb egyéniségének, Árkossy Istvánnak a munkáit – pontosabban annak egy kis részét – megismerni jöttünk ma, itt össze. A művész 1943-ban születet és 1966-ban végezett a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem grafikai szakán. Rögtön egy irodalmi-művészeti hetilaphoz kerül, grafikai szerkesztőnek. Ez a szellemi műhely méltón egészítette ki lakóhelyének korábban vázolt auráját. A kortárs irodalom legkiválóbb személyeivel dolgozhatott.

 

A lap tipográfiájának tervezése mellett illusztrált újságot és könyvet, színházi műsorfüzetet, plakátot tervezett, azaz folyamatosan jelen volt Erdély szellemi életében. Több mint 300 könyv grafikai megalkotása fűződik munkásságához. 1987-óta Budapesten él családjával.

Kiállításain alkalomról alkalomra, ugyanarra a feladatra vállalkozik: arra, hogy a művei segítségével megidézze, újraálmodja azt a teljességet, amelyet Erdély (egykori) fővárosának, Kolozsvárnak a léte jelentett évszázadokon át, a magyar és az európai szellemi élet, művészet és a művelődés számára.

 

Most itt, az elmúlt 3 évben készült munkái közül láthatunk 17-et, és egy 2010-ben készült elkezdett olajfestményt. A 75 születésnapja alkalmából rendezett tárlat munkái közül valók az alkotások.

 

A művész a szürrealizmus világában mutatja be a klasszikus műfajok elemeit. Munkáiban megjelennek a dráma, a romantika a tragikomédia, és a groteszk stílusjegyei. Az alkotó művészi képzeletvilága fénnyel telített, motívumokban gazdag, színes, játékos álomvilág, ami igazán megtornáztatja a nézői képzelőerejét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A két patinás város lelki rokonsága jó alapot ad a művész világában való elmélyedéshez. Fogadják nyitottsággal és szeretettel, a munkák adjanak inspirációt a fantáziánk határtalan elszabadulásához, és adjanak erőt egy nagy lépéshez a valóság feletti világban.

A kiállítást ezennel megnyitom.