2020. november 25., szerda 

https://www.magyarmenedek.com/products/16566/Magyar_Trikolor_Naptar_2021_-_Magyar_Trikolor_naptar.htm

2021. január 14., csütörtök 

Új Sorozatot indítottunk Évfordulósok címmel.
Az elkövetkezô egy évben a születésnapjukon köszönteni fogjuk az elmúlt száz év legjelentôsebb erdélyi magyar képzômûvészeit. Jelenleg 185 elismerésre méltó mûvészt jegyzek.

Pallos Sch.Jutta 1952.január.12.

Pallos Sch. (Schönauer) Jutta (Szászrégen, 1925 – Stuttgart, 2020.12.03.) festô, grafikus. 1948-ban nyert felvételt a Kolozsvári Magyar Mûvészeti Intézet festészeti szakára, mesterei Kovács Zoltán, Miklóssy Gábor és Nagy Imre. 1954-ben, amikor végez, már Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola néven kétnyelvû, egyetemi rangú intézmény. A következô két évben a kolozsvári Népi Mûvészeti Iskola tanára, majd ezt követôen szellemi szabadfoglalkozású mûvész. Szivesen keresi fel a középkori erdélyi városokat, ahol az építészet megmaradt értékeit örökíti meg, és a falvakat, ahol a népi kultúra akkor még fellelhetô gyökerei inspirálják munkáit. Az erdélyi városok mellett (Kolozsvár, Nagyenyed, Zilah, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Bánffyhunyad) a hatvanas évek végétôl munkái rendszeresen eljutnak Németországba (Düsseldorf, Stuttgart, Berlin, Bréma, München) is. Bécsben elôször 1972-ben, Budapesten 1994-ben mutatkozik be.1986-ban kivándorol családjával Németországba, elôször Karlsruhéba, késôbb Stuttgartba költöznek.2008-ban Banner Zoltán tollából, a Marosvásárhelyi Mentor Könvkiadó gondozásában monográfia jelenik meg munkásságáról. 2012-ben húsz jelentôs, negyven éver átfogó alkotását a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozza.

Kosztándi B. Katalin 1935.január.02.

Kosztándi B. Katalin (Székelyvarság, 1935 – Kézdivásárhely, 2018) festő.Tanulmányait a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1953 – 57 között végezte, mesterei Kádár Tibor és Mohy Sándor voltak. A főiskola befejezését követően Kézdivásárhelyen az általános iskolában, majd 1961-től az Elméleti Líceum rajztanáraként dolgozik nyugdíjazásáig. Alkotásai a székely nagyvárosok mellett eljutottak az anyaország fővárosába is. Munkásságáról a “Műterm” sorozat keretében monográfia jelent meg.

2014- ben Magyar Arany Érdemkeresztet, a következő esztendőben Háromszék Kultúrájáért Díjat kapott együtt a férjével a közösen végzett művészeti tevékenységükért.

Élete és munkássága csodálatos harmóniába forrott össze férjével, Kosztándi Jenővel. A művészházaspár Kézdivásárhelynek hagyott alkotásaiból állandó kiállítás nyílt a városban.

Kopacz Mária 1941. december.21.

Kopacz Mária Marosvásárhelyen született festô, grafikus és író. A Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán, grafikus szakon végzett. Ezután Kolozsváron élt és alkotott, majd 1996-ban Magyarországra, Szentendrére költözött. Regényeket is írt (pl.; A babiloni karperec, Borika és a padlás manója) melyeket maga illusztrált. Munkáit számos kiállításon ismerhették meg Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Csíkszeredában, Bukarestben, az anyaországban (Budapest, Szentendre, Miskolc, Sopron) és jónéhány európai nagyvárosban is (Bécs, Párizs, Stuttgart, Bázel, Pisa). Legutóbb az idén márciusban “Az én kertem” címû kiállításán mutatta be mesés festôi világát a szentendrei Új Mûhely Galériában.Isten éltesse a mûvésznôt!

Makár Lajos 1927.november.18.

Makár Alajos (Nagykároly, 1927 – Kolozsvár, 1989) festômûvésznek. Gyermekkorában egy háborús gránát felrobbanása után hosszú ideig kórházba került, és ekkor kezdett el rajzolni.

Tanulmányait kezdetben Bukarestben, majd Kolozsváron a Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végezte, Miklóssy Gábor tanítványaként. Kolozsváron élt és alkotott. A festés mellett kirakatrendezô és színpadi díszletfestôként is dolgozott, hagyatékában erre mutató vázlatok is megtalálhatóak. 63 évesen hunyt el.

Nagyobb kiállítás munkáiból halála után került megrendezésre szülôvárosában, Nagykárolyban, Kolozsváron, Bukarestben és az Erdélyi Mûvészeti Központban, Sepsiszentgyörgyön. Hagyatékát az örökösei gondozzák.

Hunyadi László 1933.november.15.

Hunyadi László (Küküllôdombó, 1933) marosvásárhelyi szobrászmûvész születésnapja.

A Marosvásárhelyi Mûvészeti Középiskolát követôen a Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végezte tanulmányait. Mesterei Kós András, Vetró Artúr, Szervátiusz Jenô, Bandi Dezsô, Ion Irimescu és Izsák Márton voltak. A végzést követôen a Marosvásárhelyi Állami Bábszinház tervezôje, majd 17 évig a Mûvészeti Középiskola tanára. 1978-óta szabadfoglalkozású szobrász.

Jelentôsebb köztéri alkotásai: az 1848-as Székely Nemzetgyûlés emlékmûve Agyagfalván (1980), Orbán Balázs egészalakos szobra Székelyudvarhelyen (1994), a II. világháború áldozatainak emlékmûve Keszthelyen (2001), Szent István egészalakos szobra Kiskunfélegyházán (2005).

Marosvásárhely díszpolgára (2009), Magyar Örökség díjas (2009), a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja (2011). Munkásságát 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével is elismerték.

Megítélésem szerint a kortárs magyar mûvészet egyik legjelentôsebb szobrásza.

Isten éltesse a mûvész urat 87. születésnapján és tartsa meg alkotó erejét minél tovább nemzetünk

Szolnay Sándor 1893.november.04.


Szolnay Sándor (Kolozsvár, 1893 – Kolozsvár, 1950) festômûvész.Szolnay Sándor korának kiemelkedô festôje, 1930-ban Kós Károllyal (aki Kós András édesapja) megalapította a Barabás Miklós Céhet. A társaság további tagjai (Gallasz Nándor, Zsögödi Nagy Imre, Jándi Dávid) azonos évben, 1893-ban születtek, Mund Hugó pedig 1892-ben. A Farkas utcai Teleki palota termeiben rendeztek kiállításokat az erdélyi régió fiatal mûvészeinek. 11 kiállításon 1300 mûvet mutattak be.

Szolnay volt az egyedüli, akit festôtársai is “Mester”-nek szólítottak. Festôi munkássága mellett komoly közösségszervez tevékenységet is végzett. Manapság árveréseken néha elôforduló munkái tekintélyt parancsoló összegekért kelnek el.

2020. december 18., péntek 

Kedves Művészetpártoló Barátaink !

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk !

2020. december 15., kedd 

A holnapi nap folyamán 15.00 -18.00 óra között még megtekinthetitek vagy vásárolhattok a kiállítás anyagából.

2020. november 18., szerda 

Szeretettel várjuk az érdeklődőket minden héten szerdán 15:00-18:00 óra között az E – Galériában ( Budapest V. Falk Miksa u.8.) Petrás Mária és Alina adventi kiállítás és vásárára.

2020. augusztus 28., péntek 

2020. szeptember.8.-án nyitottuk meg Mád Ecsetvégen című kiállításunkat az E – Galériában az Ózdi Képzőművészeti Egyesület tagjainak munkáiból.

Igen termékeny volt idén az örökségvédő festőtábor. Tizennégyen ragadtak ecsetet, összesen 57 festmény készült el az alkotóhét alatt. Az Ózdi Képzőművészeti  Egyesület tagjai ezúttal Mádra látogattak. Ennek a különleges településnek a pincevilága, az évszázadok máig élő borászati mesterfogásai és építészeti értékei ihlették meg őket. A helyszín azért is volt különleges, mert az egyesület elnöke ezen a településen született. Azonban ez az állomás más okból is fontos momentum, hiszen az ott készült alkotásokból szeptember 8-án, vagyis tegnap délután öt órakor a Falk Miksa utcában egy kiállítás nyílt az E-Galériában az Erdély Művészetéért Alapítvány támogatásával.


„Én úgy gondolom, hogy az nagyon méltó arra, hogy egy 17 éves festőtábor megmutathassa magát, hogy mennyit fejlődött, és mire képes. Éppen ezért nagy boldogsággal tölt el, és örömfestésnek is mondanám ezt a pár napot, ezt a hetet, mert olyan szintű anyag született, ami azt hiszem, hogy amatőr festőkhöz képest nagyon megállja a helyét” – emelte ki Turiné Orosz Margit, az Ózdi Képzőművészeti Egyesület elnöke.

A galéria tulajdonosa szintén a Tokaji borvidék egyik legmeghatározóbb településén él. Kulcsár Edit emellett a Tokaji Borbarátnők Társaságának elnöke is. Azt mondja, hogy aki ezt a kiállítást szemügyre veszi, annak már nem is kell Mádra utaznia, hiszen a képek remekül visszatükrözik a borvidék hangulatát.



„A kiállítás fő szempontja az volt, hogy szép legyen a kiállítás. Hiszen a kevesebb néha több, nem akartuk túlzsúfolni. Az ózdi galériában az összes alkotást be tudjuk mutatni, nekünk egy ekkora terünk van, és mi egy szép kiállítást szerettünk volna a belvárosba behozni a Tokaji borvidékről” – nyilatkozta Kulcsár Edit, a Tokaji Borbarátnők Társaságának elnöke.

Az ünnepélyes megnyitón köszöntötte a megjelenteket Demeter Ervin Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei kormánymegbízott is. A tárlat egyébként kiegészítő rendezvénye a Budapest Borfesztiválnak is, így Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke szintén jelen volt. Beszédében kiemelte, hogy napjainkban sorsfordító időket élünk, a közösségekre pedig óriási feladat hárul. Véleménye szerint a borkultúrát a művészet eszközeivel nemcsak jól lehet népszerűsíteni, de meg is lehet erősíteni.



„Én büszke vagyok a borszakma sikereire és a megújuló magyar szőlőbor ágazat nagyszerű teljesítményére. Én úgy gondolom, hogy önök, akik jobban ismerik a művészvilág teljesítményét, hasonlóan büszkék erre. Most, hogy ez a kettő itt összetalálkozik külön öröm, mert bár elfogult vagyok, de a borászat is egy kicsit művészet. Az önöké pedig vitathatatlanul egy magas művészet” – fogalmazott Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke, nemzetközi borbíráló.

A látogatók közt budapestiek és ózdiak egyaránt voltak, valamint a szomszédos galériatulajdonosok is kíváncsian szemlélték az Ózdi Képzőművészeti Egyesület tagjainak munkáit. A galéria alsó és felső szintjének falain nemcsak festmények kaptak helyet, hanem Demes Ferenc szobrászati alkotásait is kiállították. A tárlat november 10-ig tekinthető meg a fővárosban. ://www.ozd.hu/news.php?id=9631&fbclid=IwAR2TvG22ERkZ4RCAzIZ-2YGvc9PQls1yInq4CEwX_lTG5FUU5JcSdHCDqTsqTs


2020. július 31., péntek 

A 17. Örökségvédelmi interaktív festőtábort 2020. augusztus.2-7.-ig. tartottuk Mádon.

Schneider Isa: A bordündér háza

2020.augusztus .08.-án a Mád az Art Placc kiállításon a mádi borászatok udvarán voltak megtekinthetők a XVII. Örökségvédelmi interaktív festőtábor mádi képei. A Tokaji Borbarátnők és a Demetervin Art Collection, valamint az E – Galéria szervezésében részese lehetett a műalkotások születésének.


Forster Jakab : Kővágó dűlő

Az anyag a Budapesti Borfesztivál hivatalos rendezvényeként az E – galériában kerül bemutatásra.

A Mád Ecsetvégen című kiállítás megnyitó 2020.szeptember 8. 17 óra.

2020. július 02., csütörtök 

Köszöntöm kedves mindannyiukat itt Mádon, a Demetervinben, ahol a nyári napforduló alkalmából rendeztük meg Csomortáni Gál László „csíki” művész, „Áldott nap, szent nap, benned jár az Isten” című kiállítását. A napforduló az az időpont, amikor éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik. Legalább is mi így látjuk, mi ezt érzékeljük.

Két napfordulónk van. A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb. Engedjék meg nekem, mint aki a téli napfordulón született, hogy a nyári napfordulóról mondjak néhány gondolatot, talán szimbolikusan is szemléltetve a kettő szoros összetartozását. A keresztény világban mindkét napfordulóra egy-egy nagyon jelentős bibliai személy születése esik. A téli napfordulón van Jézus Krisztus születésnapja (bár némi naptárszámítási eltérés miatt 2-3 nappal később tartjuk), a nyári napfordulóra pedig Keresztelő János születésének napja esik. Június 21-én az északi félteke leghosszabb nappalát és a legrövidebb éjszakáját élhetjük át. Ez Szent Iván napja, éjszakája amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap. Szent Iván napja Keresztelő Szent János napja. Az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakból származik, illetve a János név szláv formájából.

Keresztelő Szent János ebben a fényben született és ebből a fényből merített erejével, hitével keresztelte meg Jézust, aki majd győzedelmeskedik a halálon. A keresztény szimbolikába így él a két napforduló, a fény (azaz a Nap) és az éj (azaz a Hold) kettőse. Ipolyi Arnold máig érvényes monumentális művében, a Magyar Mythológiában ugyanakkor határozottan azt állítja, hogy a magyar ősvallásban – tehát még a kereszténység felvétele előtt – a nyári
napforduló, a későbbi Szent János ünnep a „Napistennek” volt szentelve. Ezt a hagyományt őrizték tovább őseink amikor Szent Iván napjának éjjelén mindenfelé – erdőkön, mezőkön, völgyekben és hegyeken – tüzeket gyújtottak, és e tüzek mentén különböző rítusokat űztek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az itt látható munkák, alkotások döntő mértékben fára, fenyőfára készültek. Az eljárás ismert a képzőművészet világában. A középkorban festettek fára táblaképeket, és a templomok festett szárnyas oltárai is fára készültek. Itt ebbe a metodikába egy új gondolat, egy új dimenzió kerül. Most nem egy új fa felület válik a festékanyag, a műalkotás hordozójává, hanem egy korábban valamilyen funkciót betöltött fa felület, eszköz, tárgy születik újjá, olyan formában, hogy létével, alakjával, rajzolatával inspirálja a művészt. Csomortáni Gál László keze alatt újjá születnek olyan fa eszközök, amik már korábban hasznos „életet” éltek, de az idő eljárt felettük. Ez egy csodálatos újjászületés, amihez az alkotó művész teremtő ereje szükséges. A teremtéshez felhasználja a (fa)tárgyban korábban felhalmozódott értékeket, a tárgyak korábbi életében
megjelent erényeit. Így lesz a halott (vagy csak annak vélt) tárgyakból újra élő műalkotás.

Ez a mai világban egy példát mutató alkotási, teremtési filozófia. Nekünk is erre a gondolkodási módra van szükségünk itt a világörökség részét képező tokaji borvidéken. A múlt felhalmozott tudását, örökségét a mai élet részévé tenni.   

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

síkban, a Hargita lankáin a teremtő fenyővel, fenyőfával ajándékozta meg az ottaniakat. A fenyő a fény fája, feltehetően már az emberiség őskorában is mágikus fa volt. Örökzöld ágai a téli napforduló utáni világosságot, az újjászületést, a meleg és a fény újbóli visszatértét jelentik. Az életerőt, az állandóságot, a hosszú életet szimbolizálják.
Kívánom mindannyiunknak, hogy a nyári napforduló napján merítsünk erőt a természet erejéből és ebben segítsen minket Csomortáni Gál László alkotásainak szépsége és spirituális ereje.
A kiállítást ezennel megnyitom.

2020. június 06., szombat 

Bor – Hangképek című fotó kiállítás Mary – Anna fotóművész munkáiból a Demetervin Pincészetben 2020.06.13.-án 18.00 órától. A kiállítást megnyitja Kiss Gábor Magyarország korábbi Ankarai Nagykövete. A kiállítás Fővédnöke Demeter Ervin Kormánymegbízott. Közreműködik Felysa.

2020. március 25., szerda 

A Magyar kultúra napján 2020.január. 22.-én a Gyergyószentmiklóson a Városi könyvtárban Erdélyi Arcélek című Plakett vándorkiállítás volt megtekinthető Lázár Imre székelyudvarhelyi bronzöntő mester műhelyéből.

A 8.00.-ik perctől Márton László beszéde hallható a kiállításról.