2016. július 13., szerda 

Az  Erdély Művészetéért Alapítvány E-Galéria (Budapest, V. Falk Miksa 8.) tisztelettel meghívja Tankó Zoltán Nagybányai festőművész  kiállításának megnyitójára, 2016. augusztus 23-án 17:00 órára. 

Minden művészetkedvelőt szeretettel várunk!

meghívó belső kép

2016. június 14., kedd 

A Demetervin Pincészet ( 3909 Mád, Bercsényi utca 5.) tisztelettel meghívja Isa Schneider Szőlős és Bor című kiállítására 2016. június 18.-án 10 órától 18 óráig.

A kiállításon szereplő képeket Karády István megzenésítette, ezek a bordalok hallhatóak lesznek 16:00 órától.

Várunk mindenkit sok szeretettel!

fa3af024-98da-40db-9b74-042b754b05bcA Bortündér házaÖt perccel éjfél előtt

2016. június 07., kedd 

Magyar idők című újságban olvashatnak Forster Jakab kiállításáról. A tárlat Június 30-ig megtekinthető az E-Galériában!

cimlap 1 kép

Az alábbi linken megtekinthető a cikk:

http://magyaridok.hu/kultura/torveny-es-szabadsag-az-osszetartozasrol-717730/

 

Demokrata című napilap XX. évf. 23.számában Forster Jakab tárlatáról olvashatjuk: 

Demokrata cikk

2016. június 07., kedd 

IMG_0956 IMG_0957 IMG_0965

2016. május 30., hétfő 

Meghívú kép belső

2016. május 25., szerda 

Az Erdély Művészetéért Alapítvány E-Galéria (Budapest, V. Falk Miksa 8.) tisztelettel meghívja Forster Jakab Összetartozunk című kiállításának megnyitójára, 2016 június 1.-én 17 órára.

A tárlatot megnyitja: Feledy Balázs művészettörténész

Közreműködik: Juhász Orsolya ének és Király Miklós hegedű

A kiállítás megtekinthető 2016 június 30-ig keddtől – péntekig 10-18 óráig.

cimlap 2 kép                                                     cimlap 1 kép

2016. május 09., hétfő 

faeago Névtelen

2016. április 23., szombat 

IMG_5212 IMG_5213

2016. április 08., péntek 

MeghívóKádármeghbelső

2016. március 25., péntek 

Kép

2016. március 09., szerda 

1956

2016. február 16., kedd 

A Duna Tv Rúzs és Selyem című müsora beszámolt a tárlatról .

Az műsor itt megtekinthető

IMG_0721

 

Múltra épített ma                                                                                                                         

    Hideg Orsolya öltözéktervező iparművész kiállításáról

Sajátos színfolt a fővárosi művészeti életben az E-Galéria. A Falk Miksa utcai galériás tülekedésben kitűnik valamiféle külön állásával. Hogy miben, azt fejtsük meg a galéria nevét adó betűből. Az „E”  Erdélyre utal, s arra, hogy a galéria tulajdonosa, vezetője Kulcsár Edit – korábbi hagyományaihoz, érdeklődéséhez ragaszkodva – elsősorban olyan művészek munkáit mutatja be, akik vagy Erdélyben éltek vagy onnan származnak vagy ott élnek és sajátos művészeti teljesítményük bemutatása misszió. Azonban az E-Galéria kiállítja olyan művészek munkáit is, akik valamilyen módon kötődnek, kapcsolódnak ahhoz a kulturális atmoszférához, eszményhez, amelyet Erdély képvisel, de nem feltétlenül származnak onnan. Ebben a körben is különleges, hogy az E-Galéria nem csak képzőművészeti kiállításokat rendez, hanem úgynevezett iparművészeti karakterűeket is, s ezekből kiemelkedik az öltözködés kultúra. Volt itt kiállítása Tankó Juditnak, a közelmúltban elhunyt Madarászné Kathy Margitnak, akik azzal újították meg a magyar ruhatervezői gyakorlatot, hogy bátran és intenzíven építettek mai szellemű ruháik tervezésekor is a magyar népművészetmotívum világára, létrehozva ezzel egy egészen új szemléletű tervezői gyakorlatot. Most pedig a kiállítóhelyen egy olyan – a fiatalabb generációhoz tartozó – tervező munkái láthatók, aki ugyancsak ezen az úton jár, aki megvalósítja önmaga ízlését, tehetségét, ötleteit, szellemiségét, de egyben olyat hoz létre, mely -  miközben nagyon is eleget tesz a funkcionalitás és a kor követelményeinek, aközben –  jelentős többletként, forrásként tekint a magyar folklór világára.

Rengeteg ruhát, öltözéket látunk utcán, áruházban, filmen, színpadon, barátainkon. Látjuk, hogy az öltözködés sokszor egyforma, hasonlít egyik a másikra, érdekes módon még akkor is, ha az ezeket viselő emberek esetleg egészen más személyiségűek is. Nem látunk különbséget két ember öltözködése között, sőt, ha külföldre utazunk vagy külföldi filmeket nézünk, ott is hasonlóak az öltözetek, nincs különbség. Ez azuniformizálódás. A világ ízlése egységesül, a pillanatnyi divat meghatározó. Ennek vannak előnyei, s vannak hátrányai. Előnye, hogy bármi pótolható bármivel, s mindez elérhető. Igazodni lehet a trendekhez. Hátránya, hogy elveszítjük önállóságunkat, függetlenségünket. És egy kérdés: ha a nyelvben, a verbális kifejezés során őrizzük különbözőségünket, akkor képi nyelvünkben, művészetünkben, uram bocsá’ ruházatunkban miért ne lehetnénk szintén mások? Ezt a különbséget, eltérőséget egyikként a népművészet fejezheti ki, az azonban ma már nehezen épül be a városi kultúrába, mégis fontos, hogy tudjuk: nem csak nyelvünkben, de például ruházatunkban is magyarok vagyunk, pontosabban: lehetünk. Minden művészi értékben fontos, hogy őrizzük saját hagyományainkat, irodalomban, zenében, filmben, s ez valahol így van az iparművészetben és annak eme ágában is. S tapasztaljuk mindezt a világkultúrában is. A posztmodern, poszteklektikus világban miért ne lehetne jogos egy posztfolklór ízlés, felfogás? Nos, Hidegh Orsolya épp ebben ér el jelentős eredményeket, s ebben tér el kortársai többségétől. A mai felfogást követi formában, szabásban, de őriz valamit a múltból, a hagyományból és – fontos – motívumvilágában finoman érzékeljük, hogy például nem párizsi, de lehet, hogy nem is budapesti, de finoman magyar karakterű ruhát látunk munkáiként. Ezt úgy éri el, hogy a magyar népművészet széles díszítő- és minta-kincséből, a tradícióból, a folklórból motívumokat vesz át és ezekből, jellemzően mai szabás keretében, új díszítő funkciókat hoz létre. Hitvallása és tervezői, művészi gyakorlata is ez: a mai igényeket, a mai tudást alkalmazva hozni létre öltözéket, merítve a gyökerekből. Erre predesztinálja hajlama, érzelmei, származása, s így ötvöződik tervezői karakterében a mai és az ősi. Ahogy e sorok írója látja, mintha három fundamentuma volna tervezői habitusának: az első természetesen a szépség törvényei szerinti alakítás, a második: megfelelni a hasznosság, a gyakorlatiasság kívánalmainak, s mindehhez – harmadikként – szervesíteni a hagyományok szellemét. Ami döntő, hogy ennek a három összetevőnek milyenek a belső arányai. Ha bármelyik a szükségesnél nagyobb arányban érzékelhető, felborul a harmónia. Így viszont ruhái, ruhakabátjai jelképi erővel is bírnak, s így jelzik egyben alkotójuk világnézetét is. Bizonyítják, hogy például a matyó díszítés átemelhető egy mai, városi öltözékbe. Mindezt párosítja gazdag anyag- és kelme alkalmazásával, a pamutok, vásznak, selyembrokát változatosságával. Alkalmi, dísz ruháiban feltűnik a kivitelezés mívessége, a kézi plisszírozás, a strasszos díszítés nemessége. Meri felhasználni a nemzeti színeket, de azok diszkrét jelzés-szerű megjelenítése is igen kulturált, harsogás mentes. A paszományalkalmazásnak is van ma már egy szimbolikus jelentősége, de ezek is szervesülnek modelljeibe, miként bőrrátétjei (Molnár Imre iparművész segítségével) eredetibbé teszik pl. gyapjú blézerét. Racka karakterű ruhája, melyben fontos szerephez jut a nemeztechnika is, pályamű volt a 2015. évi Szombathelyi Textilművészeti Triennálén, s e ruháját most – egyéni kiállításán kívül – meg lehet tekinteni a Triennálé kollekciójának nagyszabású Pesti Vigadóban megvalósított bemutatóján. Hidegh Orsolya öltözéktervező iparművész sokféle funkciójú ruhát tervez, s közben tanít is. Azt a folyamatot próbálja folytatni, amelyet aModern Etnika néven működött és ismert művészcsoport hosszú éveken át megvalósított a magyar textilművészet ezen ágában. Összehangolja a hagyományt és a modernet, az európait és a magyart. S mindezt olyan szenvedéllyel teszi, ami ritka ebben a piacközpontú világban. Kiállítása április10-ig tekinthető meg az E-Galériában.

                                                                                                          Feledy Balázs

 

2016. február 12., péntek 

Debreceni Református Hittudományi Egyetem kápolnaszentelő ünnepségén 2016 február 12-én mutatták be  Madarász-Kathy Margit két utolsó munkája és két nagyméretű fali textiljét melyek a kápolnát díszítik.

Debrecen kollázs

2016. január 16., szombat 

Mindenkit sok szeretettel várunk!

meghívóvégleges

2015. augusztus 24., hétfő 

Magyarország köztársasági elnöke Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Kitüntetést adományozott Kulcsár Edit, az Erdély Művészetéért Alapítvány ügyvezetője, és a Vármegye Galéria vezetője részére. Az elismerést a Kárpát-medencei magyarság kulturális összetartozását és az erdélyi magyar képzőművészek anyaországi megismertetését szolgáló elkötelezett munkájával érdemelte ki.

F08195749IMG_2103Kitüntetés

2016. június 16., csütörtök 

Forster Jakab festőművész hallható a Karc Fm rádióban  a Karcolat című műsorban Perjés Klára vezetésével.

Itt meghallgatható az interjú!

kilátás a Pulszky házból Rákóczi út

2016. június 08., szerda 

2016 június 1-én az E-Galériában került megrendezésre Forster Jakab Összetartozunk című kiállítása.

Megnyitotta: Feledy Balázs – Művészettörténész 
Közreműködött: Juhász Orsolya – ének
                           Király Miklós – hegedű

Meghívú kép belső

Forster Jakab kiállításának megnyitója képekben:

IMG_0965 IMG_0957 IMG_0956

2016. június 07., kedd 

Erdély Művészetéért Alapítvány 2015 Copy

2016. június 07., kedd 

korányi 150