Árkossy István ” A Nagy Lépés” című kiállítás megnyitója 2018. szeptember 5.-én 17.00 órától a Pozsonyi Magyar Intézet székházának I. emeleti kiállító termében került bemutatásra Pozsonyban. Köszöntőt mondott Pető Tibor Magyarország pozsonyi nagykövete. A kiállítást megnyitotta: Demeter Ervin Borsod- Abaúj Zemplén Megyei kormánymegbízott. Közreműködött Bertók Tibor / hegedű/ a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatója.
A kiállítás megtekinthető 2018. október 4.-ig.
Megnyitó beszéd :
A ma itt kiállító, kolozsvári Árkossy István, amikor kinézett szobájuk ablakán minden alkalommal egy híres Szent György szobrot pillanthatott meg. A Kolozsvári Testvérek – Márton és György – alkotását, Európa első teljes alakos, szabadtérre tervezett bronz lovas szobrát. A zseniális alkotás joggal világhírű, igazi remekmű. Az eredeti szobrot 1373-ban készítette el a testvérpár, valószínűleg királyi megrendelésre. Ennek a Szent György szobornak a Kárpát-medencében több másolata is ismert. A leginkább helyhez illő másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Ebben gyönyörködhetett nap, mint nap Árkossy István.
A 641 éves Szent György szobor eredetije pedig Prágában, a Hradzsinban a Szent Vitus-székesegyház melletti téren látható. A szobor témája a Szent György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Ez a több mint 600 éves Közép-európai gondolat ma is aktuális. Most is az itt élő népeknek – akiket most itt, Visegrádi 4-ek ismerünk – kell Szent György módjára küzdeniük Európa jövőéjért.
Amikor néhány utcával odébb sétált, kiérkezett Kolozsvár főterére. Itt is egy nagyszerű szobor várta. Mátyás király lovas szobra, amit a pozsonyi Fadrusz János készített, aki a XIX. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja. Ezzel az alkotással Fadrusz mester Kolozsvár városa által kiírt pályázat első díját nyerte el.
A szobor a nagy királyt abban a pillanatban ábrázolja, amikor egy vár bástyájáról harci ménjén ülve győztes hadaira tekint. A mű gipszmodelljét 1900-ban bemutatták a párizsi világkiállításon, ahol a több száz szobor között, a kiváló kortársainak és vetélytársainak, a nemzeti szobrászat megteremtőinek, Zala György és Strobl Alajos szobrásznűvésznek a műveivel együtt, a kiállítás Grand Prix elismerését nyerte el, Pozsony és Kolozsvár dicsőségére.
Hunyadi Mátyás Pozsony városában is kiemelkedőt alkotott. 1467-ben, Pécs és Buda után megalapította a királyság harmadik egyetemét itt, Pozsonyban. Néhány sarokkal odébb található Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, az Óvárban található, gótikus stílusú műemlék, Mátyás király szülőháza. Jelenleg a Művészeti és Design Egyetemnek ad otthont. Ide járt egy időben naponta Árkossy István, itt végezte művészeti tanulmányait.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A kolozsvári grafikai iskola egyik legsokoldalúbb egyéniségének, Árkossy Istvánnak a munkáit – pontosabban annak egy kis részét – megismerni jöttünk ma, itt össze. A művész 1943-ban születet és 1966-ban végezett a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem grafikai szakán. Rögtön egy irodalmi-művészeti hetilaphoz kerül, grafikai szerkesztőnek. Ez a szellemi műhely méltón egészítette ki lakóhelyének korábban vázolt auráját. A kortárs irodalom legkiválóbb személyeivel dolgozhatott.
A lap tipográfiájának tervezése mellett illusztrált újságot és könyvet, színházi műsorfüzetet, plakátot tervezett, azaz folyamatosan jelen volt Erdély szellemi életében. Több mint 300 könyv grafikai megalkotása fűződik munkásságához. 1987-óta Budapesten él családjával.
Kiállításain alkalomról alkalomra, ugyanarra a feladatra vállalkozik: arra, hogy a művei segítségével megidézze, újraálmodja azt a teljességet, amelyet Erdély (egykori) fővárosának, Kolozsvárnak a léte jelentett évszázadokon át, a magyar és az európai szellemi élet, művészet és a művelődés számára.
Most itt, az elmúlt 3 évben készült munkái közül láthatunk 17-et, és egy 2010-ben készült elkezdett olajfestményt. A 75 születésnapja alkalmából rendezett tárlat munkái közül valók az alkotások.
A művész a szürrealizmus világában mutatja be a klasszikus műfajok elemeit. Munkáiban megjelennek a dráma, a romantika a tragikomédia, és a groteszk stílusjegyei. Az alkotó művészi képzeletvilága fénnyel telített, motívumokban gazdag, színes, játékos álomvilág, ami igazán megtornáztatja a nézői képzelőerejét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A két patinás város lelki rokonsága jó alapot ad a művész világában való elmélyedéshez. Fogadják nyitottsággal és szeretettel, a munkák adjanak inspirációt a fantáziánk határtalan elszabadulásához, és adjanak erőt egy nagy lépéshez a valóság feletti világban.
A kiállítást ezennel megnyitom.
