Archivum: » október, 2009 «

2009. október 30., péntek 

FELHÍVÁS

   ema-logo

Az erdélyi kultúra, amely az egyetemes magyar kultúra része, halálos veszélyben van. Az esztelen terror és a homogenizálás embertelensége el akarja tüntetni az erdélyi magyar és német kultúrát. Ennek megakadályozása olyan vitathatatlan kötelességünk, amelyet politikai határok nem béníthatnak érvénytelenné.
Nemzeti kultúránk megőrzéséért minden megtehetőt meg kell tennünk. Ennek a felismerésnek a jegyében hoztuk létre az

Erdély Művészetéért Alapítványt.

Az alapítvány köré tömörült baráti kör az Erdélyben élő népek hagyományos kulturális kincseinek megőrzését, megismertetését tekinti feladatának – itthon és szerte a világban.
A végső veszélybe került erdélyi magyar és szász művészet, képző- és iparművészeti kultúra megsegítése, az ott élő alkotók támogatása, ösztöndíjakkal segítése, számukra kiállítások rendezése, műveiknek a hazai közvéleménnyel és a nagyvilággal való megismertetése ma nem csak művészetpártolás, hanem életmentés is.
Baráti kéznyújtásra, segítségadásra, közös munkára szólítunk fel mindenkit.
Az alapítvány kötelességének érzi, hogy mindkét népcsoportot egyaránt létében fenyegető kulturális genocídium ellen védekezésre szólítson fel. Hagyományápoló, művészetterjesztő tevékenységgel kívánjuk segíteni az erdélyi magyar és szász népcsoport tehetséges alkotóművészeit: ösztöndíjakat adományozunk, kiállításokat rendezünk. Arra törekszünk, minél szélesebb körben váljék ismertté elpusztulásra ítélt hagyományos művészetünk és a mai alkotók munkássága.
Csatlakozni lehet pénzzel, dologgal és tevékenységgel.
Alapítványunkat kuratórium működteti, melynek tagjai: Domokos Pál Péter*, Csurka István, Hajdú Demeter Dénes*, Demeter Ervin, Kulcsár Edit.
A hozzájárulásokat az OTP Banknál vezetett 11786001-20054214 számlánkra küldhetik. A felajánlott összeg részben a személyi jövedelemadóból levonható.

Budapest, 1988. március 30. 

Erdély Művészetéért Alapítvány
1052 Budapest, Vármegye u. 11.
Adószám: 19006451-1-41

* Domokos Pál Péter (1901-1992), Hajdú Demeter Dénes (1934-2005)

Kategoria: Nincs kategorizálva  | Cimkek:  | Szoljon hozza
2009. október 30., péntek 

Hajdú Demeter Dénes: Erdélyi mozaik

edrelyif1

Hajdú Demeter Dénes: In memoriam Domokos Pál Péter

erdelyif2

Hajdú Demeter Dénes: Erdélyi színfoltok

erdelyif3

Hajdú Demeter Dénes: „…Nyelvünk iránt forró szeretettel viseltetünk…”

erdelyif4

Erdély Művészetéért Alapítvány: Én Istenem hová leszünk

konyvborito-kicsi

Kategoria: Nincs kategorizálva  | Cimkek:  | Szoljon hozza
2009. október 21., szerda 

kerepesi1A Fiumei úti Nemzeti Sírkert 21-es parcellájában,
az 1956-ban elesett hősi halottak és áldozatok tiszteletére felállított emlékműnél a hagyományos koszorúzás

2009. november 4-én (szerda) 15 órakor kezdődik.

Mindenkit szeretettel várunk a 21-es Parcella Emlékmű Alapítvány, az 56-os Kegyeleti Bizottság, és az Erdély Művészetéért Alapítvány tagjai nevében!

Tiszteljük meg hőseinket egy szál virággal és mécsessel!

Minden budapesti temetőben találunk még ’56-os sírokat, de sajnos megváltás és törvényi védelem hiányában számos sírhelyet az elmúlt években felszámoltak.
A Kerepesi temető enyészetnek átadott 21-es parcelláját 1989 tavaszán az 56-os Kegyeleti Bizottság társadalmi összefogással rendbe hozta és 1989. október 22-én avatták az ’56-os hősi halottak és áldozatok emlékhelyévé, ahol egy kopjafa állt az 1956-os harcok során országszerte elesett hősi halottak emlékére.
orban-a-kerepesibenTíz év után, 1999-ben Orbán Viktor Magyarország akkori miniszterelnöke avatta fel a közadakozásból elkészült 1956-os szabadságharc hősi halottai és áldozatai emlékművét, Gömbös László szobrászművész alkotását.

Várjuk Önt és Barátait a hagyományos 2009. november 4-én 15 órakor tartandó koszorúzásra!

Kategoria: Nincs kategorizálva  | Cimkek:  | Szoljon hozza
2009. október 21., szerda 

Aba Béla grafikusművész (1942. Budapest)

Aba Béla

Aba Béla

Aba Béla grafikusművész 20 év változásai című kiállítása 2009. október 20-án nyílt meg. A tárlatot megnyitotta Demeter Ervin. Közreműködött Kardos Mária és Sipos Mihály. A kiállítás 2009. november 25-ig volt megtekinthető.

megnyiton

Aba Béla Budapesten született 1942 decemberében. Életpályáját érthetően az állampárt időszakára jellemző szorító körülmények határozták mag. Érettségi után többször eredménytelenül felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol végül Jogász államhivatalnok elődeire, az Állami Számvevőszéki nagyapjára, vagy a Földművelésügyi Minisztériumból eltávolított édesapjára és mérnök bátyjára utalva közölték, miért a sorozatos elutasítás:  “Ilyen családban egy diplomás éppen elég”.  Kitanulta hát a nyomdász mesterséget, majd Lipcsébe ment és közel három évig vendégként a Grafikai Könyvművészeti Főiskola előadásait hallgatta.
Visszatérve állás vállalt a Magyar Hirdetőben, ahol előbb nyomdai előadóként, majd a reklámszerkesztőség vezetőjeként, végül 20 év kihagyás után vezérigazgató helyettesként dolgozott. Élete meghatározó időszakát azonban a Derkovits Alkotóközösség és a Képzőművészeti Alap tagjaként, mint szabadfoglalkozású grafikus töltötte. A Békéscsabai Grafikai Biennálék és az Év legjobb plakátja kiállítások rendszeres résztvevőjeként pályadíjak, nívódíjak jelezték fejlődését. Egyéni kiállításai Kiskunmajsán, Oroszlányban, Pakson, Újpesten majd Pesthidegkúton voltak. Jónéhány nagyerejű, emlékezetes plakát, hanglemezborító fűződik nevéhez, mint a Szegedi Népdalfesztivál, István a király, Evita, vagy arculattervek, mint a Hungarhotels, a Casino Budapest, Club Tihany, az MDF, majd a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. De könyvborítókat is tervezett, mint pl. az Egy gésa vallomásai, Női test, női bölcsesség, a Tárki által kiadott könyvsorozat, vagy Jobbágy Károly József Attila díjas költő 1956-ot idéző verseskötetének lapjai stb.).
Aba Béla alkotásai az alkalmazott grafika műfajának megfelelően leginkább nyomdai produkcióként jelennek meg. Munkáira jellemző a nemzeti elkötelezettség, és egyfajta jelképes nyelvezet, mely majd’ minden munkájában jelen van.

aba-meghivo-vegleges3

„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihunysz:
a Haza minden előtt.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

megnyiton-2Bizonyára Önöknek is ismert Kölcsey Ferenc emléklapra írott verse.
2001-ben, amikor a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok megjelenését, arculatát terveztük, Aba Béla javasolta nekünk jelmondatként a szolgálatoknak: A Haza minden előtt, és amikor elkészítette a terveket és valóban elgondolkodtunk rajta, úgy éreztük, hogy Aba Béla magát adta, Aba Béla szívéből jött. Ha valakitől hiteles, akkor Aba Bélától hiteles volt ez a mondat, hogy a Haza minden előtt.
20 év változásai címmel megnyíló kiállításának felkiáltó- és kérdőjelei nem csak az elmúlt 20 évet tekintik át, hanem annak gyökereihez nyúlnak hozzá, időbeli gyökereihez és megkockáztatom, szellemi, talán nyugodtan mondhatom, spirituális gyökereihez, 1956-hoz.
A rendszer változása, a 20 évvel ezelőtti időszak közel 50 évesen éri Aba Bélát, a grafikust, aki azt gondolom, hogy közösségi ember. Ekkor alakulnak az új szervezetek. Először azt mondják alternatív szervezetek, később mindenféle mozgalmak, sőt politikai pártok. Már kezdet kezdetén, még az Ó utcában, egy fa barakkban, majd később a Bem téren, a székházban találjuk Aba Bélát, munka után, mellett, alatt, amikor ott töltötte délutánját, estéit, mert ezek az új szervezetek nem csak maguk voltak újak. Számos új jelenséggel, fogalommal, tennivalóval találkoztak, megmutatni magukat, plakátot készíteni, arculattal rendelkezni. Ebben időben találjuk Aba Bélát az egyik legjelentősebb és a legnagyobb, a rendszerváltozás szempontjából – most történelemről beszélek – politikai erőnél, a Magyar Demokrata Fórumnál.
Három olyan munkát szeretnék kiemelni vagy különösebben a figyelmükbe ajánlani, ami megítélésem szerint méltán fémjelzi Aba Béla munkásságát és büszke lehet rá.
Az első, amit talán gyökereknek említettem, hisz a maga idejében, 1983-ban, az István a király nem csak új és egyedülálló, hanem akkoriban még nem elfogadott, nemzeti érzelmű és egy elsöprő erejű, a társadalomban meglévő és megbúvó gondolat csírákra serkentő és ösztönző mű volt, aminek a plakátját Aba Béla készítette. Hozzányúlva ahhoz a hagyományos, igazi, ősi magyar mondavilághoz és szimbólumvilághoz, amit a plakátban megtalálunk.
Aztán ha a 20 év kezdetét nézzük, akkor, mint említettem Aba Bélát egy nemzeti mozgalomnak a környékén találjuk. Ha le akarom egyszerűsíteni, s talán a fiatalok kedvéért kell, két nagy politikai csoportosulás volt akkoriban, mert két útja mutatkozott meg a rendszerváltozásnak.
Az egyik egy olyan út és olyan csoport volt, ami alapvetően külföldről jött. Azokból az országokból, elsődlegesen az Egyesült Államokból, akik úgy gondolkodtak, hogy a demokratikus társadalmi berendezkedést, a maguk módján, mindenhol segíteni kell a világon. Tehát egy olyan csoport volt, akik elsősorban ezeknek az embereknek a támogatását élvezte. Ma már tény, hogy az Egyesült Államok Budapestre akkreditált nagykövete, Mark Palmer alakította ezt a pártot, ami a Szabad Demokraták Szövetsége névre hallgat ma.
S egy másik olyan mozgalom, ami később Magyar Demokrata Fórum nevet kapott, írók, költők, baráti társaságok, művelődési házak és kis közösségek szervezetéből alakult ki. Ha úgy tetszik a nemzet önvédelmi erejéből, túlélőképességéből nőtt ki. S talán nem véletlen, hogy Aba Bélát ennek a csoportosulásnak a kellős közepén találjuk. A választásokhoz közeledve megjelennek plakátjai, az a plakát pl., amikor a Rákosi címert összetörve bújik ki új címerünk, de számos olyan kiadvány és nagyon sok minden fűződik a nevéhez, amit akkor még mindannyian csak kerestünk és igazából a hős korszakban, munka után, barkács-eszközökkel elindult a maga útjára, és ebben Aba Bélának oroszlánrésze van. Az egyik alapító MDF atyával beszélgettem néhány hete, erre a kiállításra is készülve, mondta, hogy tudod, az aranycsapat még mindig néha összeül, és ebbe a körbe sorolta Aba Bélát is.
A következő munkához több mint tíz évet kell ugranunk, 2001-be jutunk el, ez a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatoknak a címere, arculata, megjelenése. 2001-ben, három évvel a kormányváltás után jutottunk el oda, hogy azzal is foglalkozzunk, hogy ezeknek a szolgálatoknak a külső megjelenése a lelkiségüknek, vagy az a vízió, amilyennek mi szeretnénk alakítani a lelkiségüket, megjelenjen és akkor kértem meg Aba Bélát, hogy ebben a munkában legyen segítségünkre. Volt természetesen logója, arculata a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatoknak és látszólag nem is nagyon más, mint amit mi látunk. Az volt a különbség, hogy a madár rajta az amerikai sas volt, mi lecseréltük a turulra, a kerecsensólyomra. Jelmondatként szolgálatokként változó latin jelszó volt, így: a hír száll, de mi lecseréltük arra, hogy: a Haza minden előtt. A lovagi pajzs is volt, de az sem egészen ilyen volt. De itt a jó példa arra, hogy az Árpádsávot a megfelelő helyen, a megfelelő szimbólumrendszerbe és hitelesen állítjuk, akkor ma is sokszor hivatkozási alap, talán nem ok nélkül az Árpádsávos zászlót használók részéről, hogy „de hát kérem szépen” a Nemzetbiztonsági Hivatalnak is ott van a pajzs emblémáján. S olyan erősnek bizonyul a pajzs, hogy az elmúlt, nem könnyű 7 év viharait is túlélte, még a mai napig is áll, és remélem, hogy így is fog tovább maradni. Kard is volt annak az amerikai sasnak a csőrében, csak éppen nem ilyen, most jelenleg egy Szent István, egy hiteles Szent István kard van a csőrében. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy az a munkásság, amivel Aba Bélát megismertük mennyi számos ponton és hosszú, hatásaiban a mai napig élő módon itt van közöttünk. Bizonyára nem sokan tudták eddig, hogy az István, a király plakátját Aba Béla tervezte, vagy, hogy a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok egységes arculatát Aba Béla tervezte.
Néhány napja a Duna Televízióban láttam egy beszélgetést Bélával, ebben a műsorban olyan műsorvezető van, aki szereti a riportalanyok helyett is elmondani a mondókájukat, de ez most segítségére volt Bélának. Erről a kiállításról volt szó és mondja neki a műsorvezető, hogy a Vármegye Galéria az az Erdély Művészetéért Alapítvány galériája és kérdi, mit gondol miért lesz Önnek a Vármegye Galériában, az erdélyiek kiállító helyén kiállítása. Meg sem várta a választ és mondta: Nem gondolja, hogy azért, mert a maga munkássága is így kötődik a nemzethez és ehhez a gondolkodásmódhoz? Aba Bélának könnyű dolga volt, csak bólintani kellett a műsorvezetőnek.
Igen, ezért fogadjuk sok szeretettel Aba Béla kiállítását, egy olyan művészét, aki nem csak az elmúlt 20 évben tette fel a felkiáltójeleit, a kérdőjeleit, hanem, reméljük, még sokáig így tesz, szükség lesz még rá. S, hogy hű legyen önmagához néhány 2009-es plakátot is látunk a kérdőjelek és a felkiáltójelek között.
Egy olyan művészt ismerhettünk meg Aba Bélában, akinek a nemzet sorsáért nem csak dobog a szíve, hanem tenni is tud és kíván valamit.
Köszönjük, hogy elhoztad a munkáidat! A kiállítást ezennel megnyitom.

 

Demeter Ervin
Aba Béla kiállításának megnyitóján a Vármegye Galériában, 2009. 10. 20.

Kategoria: Nincs kategorizálva  | Cimkek:  | Szoljon hozza
2009. október 21., szerda 

NAPTÁRAK

Kedves Művészetpártoló Barátunk!

A Magyar Trikolór Tizenkét Hónapja Pályázat ünnepélyes díjkiosztására és a 2010-es naptár bemutatójára 2009. december 9-én 17 órai kezdettel került sor a Vármegye Galériában.
Az est vendégei: Ferencz Éva énekművész, Galán Géza színművész, Kondor Katalin és Stefka István újságírók, a Magyar Hírlap, a Magyar Trikolór Tizenkét Hónapja Pályázat 2009-es díjainak felajánlója képviseletében, valamint Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, a Magyar Trikolór Tizenkét Hónapja Pályázat zsűrijének elnöke voltak.

 

trikolor-naptar2010kicsi4

www.MagyarTrikolor.com

Tovabb…

Kategoria: Nincs kategorizálva  | Cimkek:  | Szoljon hozza
2009. október 15., csütörtök 

Miholcsa József  (1953. Marosvásárhely)

„Miholcsa olyan misztikus, aki fűrésszel, szekercével, nagyvésőkkel írja szobrait; írja, hiszen mind falra akasztható lapos faragásai, mind körbálványai oly erőteljes grafikai duktussal rajzolódnak ki a síkra vagy a térbe (nem beszélve a felületi vésetekről), mint valamiféle anyagszerű képírás.”
Banner Zoltán

Harcos

Harcos

Xantus Géza és Miholcsa József kiállítása a Hadtörténeti Múzeumban, Budapesten 1999. április 8-án volt. Megnyitót mondott: Dr. Ladocsi Gáspár. Közreműködött: Rajkai Zoltán.
Xantus Géza és Miholcsa József kiállítása a Győri Könyvtárban 1999. február 9-én volt. Megnyitót mondott: Szilágyi Albert
Xantus Géza és Miholcsa József kiállítása a Vármegye Galériában 1998. október 20-án volt. Megnyitót mondott: Németh Zsolt. Közreműködött: Maczkó Mária.

Kategoria: Nincs kategorizálva  | Cimkek:  | Szoljon hozza