“Vessünk végre véget a terméketlen köldöknézésbe fulladó önsajnálatnak”
Tőkés László nyilatkozata a kettős állampolgársággal kapcsolatban
 

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként, erdélyi magyarként és európai  parlamenti képviselőként üdvözlöm a mai történelmi jelentőségű politikai tettet. Mert történelmi jelentőségű az, hogy a Magyar Országgyűlés mai, szerdai ülésén 344 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta a magyar állampolgársági törvény kiterjesztéséről szóló módosítását, mely szerint „kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyar származását, és magyar nyelvtudását igazolja”.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az idei évet Trianoni Emlékévnek nyilvánította – azzal a deklarált szándékkal, hogy magyar nemzetünk szétszakításának 90. évfordulóján vessünk végre véget a terméketlen köldöknézésbe fulladó önsajnálatnak, és az elkövetkezendőkben – Trianon gyógyításaként – a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesülésének programadó eszménye hassa át cselekedeteinket.
A 2004. december 5-i „önkéntes Trianonunkat” a magyar állampolgárok a nemzeti ügyek kormányának rendkívüli, kétharmados felhatalmazásával írták felül. Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök által vezetett Fidesz-KDNP szövetség mai törvényjavaslatával e felhatalmazás szellemében járt el. A szavazatok száma viszont azt mutatja, hogy kialakulóban van az a szükséges nemzeti minimum, amely mentén a nemzeti együttműködés rendszere kiépíthető.
Illesse köszönet a törvény kezdeményezőinek munkáját – és köszönet jár a Magyar Országgyűlés össznemzetben gondolkodó tagjainak szavazataiért is.
Trianon gyógyítása elkezdődött.
Egy a nemzet!

Washington, 2010. május 26.

Tőkés László
EP-képviselő

Az Erdély Művészetéért Alapítvány, mint közhasznú szervezet az 1997. évi CLVI. törvény 19. §- a szerint éves beszámolójának jóváhagyásával egy időben közhasznúsági jelentést készít az alábbiak szerint.
Az alapítvány non-profit közhasznú szervezet, vállalkozási tevékenységet nem végez:
– egyszeres naplófőkönyves könyvelést folytat,
– egyszerűsített éves beszámolót készít, üzleti jelentése nincs, közhasznúsági jelentést készít
– a kuratórium ülése elé terjesztett a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített beszámolójának eredmény-levezetése számszerűen tartalmazza a bevételek és kiadások részletezését.
2007. évben az Erdély Művészetéért Alapítvány központi alapokból normatív költségvetési támogatást nem kapott, benyújtott pályázatai csak részben voltak sikeresek, és az előző éviekhez képest a szakmai pályázatokon csökkenő támogatási bevételt eredményeztek.

Tételes kimutatás intézményektől, szervezetektől és más alapítványoktól
megpályázott és elnyert összegekről

2005.

Nemzeti Civil Alapprogram       4.300.000,- Ft
Határon Túli Magyarok Hivatala          200.000,- Ft
Illyés Közalapítvány           250.000,- Ft
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma          0   Ft
Főpolgármesteri Hivatal Kulturális Bizottság        400.000,- Ft
Budapesti Fesztiválközpont Kht          150.000,- Ft
Belváros-Lipótváros Önkormányzata         860.000,- Ft
NKA Iparművészeti Kollégium             0   Ft
NKA Képzőművészeti Kollégium          300.000,- Ft
Budapest Főváros Önkormányzata         200.000,- Ft
SZJA 1% -ok             398.000,- Ft

Összesen:         7.058.000,- Ft

2006.

Nemzeti Civil Alapprogram       2.695.000,- Ft
Határon Túli Magyarok Hivatala          500.000,- Ft
Illyés Közalapítvány           550.000,- Ft
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma          0   Ft
Főpolgármesteri Hivatal Kulturális Bizottság          0,- Ft
Budapesti Fesztiválközpont Kht          400.000,- Ft
Belváros-Lipótváros Önkormányzata      1.200.000,- Ft
NKA Iparművészeti Kollégium           800.000,- Ft
NKA Képzőművészeti Kollégium            0   Ft
Budapest Főváros Önkormányzata           0   Ft
Képző- és Iparművészeti Lektorátus         600.000,- Ft
SZJA 1% -ok             325.310,- Ft

Összesen:         7.070.310,- Ft

2007.

Nemzeti Civil Alapprogram       2.500.000,- Ft
Főpolgármesteri Hivatal Kulturális Bizottság          0,- Ft
Budapesti Fesztiválközpont Kht          360.000,- Ft
Belváros-Lipótváros Önkormányzata      1.050.000,- Ft
NKA Iparművészeti Kollégium             0,- Ft
NKA Képzőművészeti Kollégium          200.000,- Ft
Budapest Főváros Önkormányzata           0   Ft
Szülőföld alap Iroda            500.000,- Ft
SZJA 1% -ok             325.310,- Ft

Összesen:         4.935.310,- Ft

2008.

Nemzeti Civil Alapprogram       3.666.000,- Ft
Főpolgármesteri Hivatal Kulturális Bizottság          0,- Ft
Budapesti Fesztiválközpont Kht          120.000,- Ft
Belváros-Lipótváros Önkormányzata         470.000,- Ft
NKA Iparművészeti Kollégium             0,- Ft
NKA Képzőművészeti Kollégium          600.000,- Ft
Budapest Főváros Önkormányzata           0   Ft
Szülőföld alap Iroda         2.200.000,- Ft
SZJA 1% -ok             344.366,- Ft

Összesen:         7.400.366,- Ft
2009.

Nemzeti Civil Alapprogram       4.157.000,- Ft
Főpolgármesteri Hivatal Kulturális Bizottság          0,- Ft
Budapesti Fesztiválközpont Kht          240.000,- Ft
Belváros-Lipótváros Önkormányzata          580.000,- Ft
NKA Iparművészeti Kollégium             0,- Ft
NKA Képzőművészeti Kollégium          500.000,- Ft
Budapest Főváros Önkormányzata           0   Ft
Szülőföld alap Iroda          1.800.000,- Ft
SZJA 1% -ok             199.000,- Ft

Összesen:         7.476.000,- Ft

Az eredmény-levezetésben látható, hogy az évek óta áthúzódó hiány oka a nem növekvő pályázati támogatás, mely jelentős és egyre növekvő forráshiányt eredményezett az alapítvány gazdálkodásában. A gazdasági válság és megszorító intézkedések hatására az alapítvány 2009 évi összes támogatása 3.000.000,- Ft-ra csökkent. A Vármegye Galéria és Szalon fenntartási költségei azonban nem csökkenthetők a végtelenségig, költségvetésünk szinte csak minimalizált állandó költségeket tartalmaz.
A költségvetési támogatásként is értékelhető alapokból elnyert pályázati összegek tételes elszámolása határidőben megtörtént, azok dokumentációja az egyes rendezvények és a pályázatok elszámolása dossziékban találhatók meg, amely megegyezik a hivatkozott naplófőkönyv adataival. Az NCA támogatás elszámolása, tételesen a Magyar Államkincstárral történt.

A cél szerinti juttatások az alábbiak szerint alakultak:
Nemzeti Civil Alapprogram      4.157.000,- Ft
(Az összeget a 2009. évi programok megvalósításához, valamint a Vármegye Galéria és Szalon fenntartásához használtuk fel.)
Az NCA Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégium nyertes pályázatának támogatásával bemutattuk az erdélyi kortárs grafikát, és a „Csángó Művészek a Megmaradásért” sorozat keretében Petrás Mária és Antal Imre művészetét. Az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma működési célú pályázatán elnyert összeget működési költségeinkhez használtuk fel.
Az NCA támogatás utófinanszírozási jellegéből adódóan a mérlegadat torzul.

Budapesti Fesztiválközpont Kht         240.000,- Ft
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében Petrás Mária – Csángó Tavasz című kiállítását rendeztük meg.

Szülőföld Alap Iroda          1.800.000,- Ft
Az összeget a 2009. évi programok megvalósításához, valamint a Vármegye Galéria és Szalon fenntartásához használtuk fel.

Belváros-Lipótváros Önkormányzata     580.000,- Ft
A Vármegye Galéria kerületben megvalósuló programjait támogatta.
Az önkormányzat pályázatán elnyert támogatást a Vármegye Szalon működési költségeihez és a 2009. évi programok megvalósításához használtuk fel.
Az önkormányzat Kulturális, Emberi jogi és Kisebbségi Bizottsága pályázatain elnyert támogatást a pályázatokban benyújtottaknak megfelelően használtuk fel.

NKA Képzőművészeti Kollégium         500.000,- Ft
A NCA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2009-ben induló, új típusú pályázatán a Vármegye Galéria első félévi programjának megvalósításához nyertünk támogatást.

SZJA 1% -ok            199.000 ,- Ft
Az Erdély Művészetéért Alapítvány köré tömörült művészetpártoló közönség, felhívásunkra, minden évben lehetősége szerint felajánlja SZJA adójának 1 %-át. A felajánlásról értesíti az alapítványt is. A nagylelkű támogatást megköszönve tájékozatjuk az adományozókat éves tevékenységünkről, rendszeresen, postai úton vagy elektronikus levélben értesítést, meghívót küldünk rendezvényeinkről. Sajnos a gazdasági válság hatására 1%-os támogatásunk a 2008-as év 61%-ára csökkent, amit nemcsak támogatói körünk elöregedése, hanem körükben növekvő munkanélküliség is okozott.

A fenti pályázati támogatások esetében – melyek írásbeli szerződéseken alapulnak – minden esetben betartjuk az elszámolás határidejét, részletes szakmai beszámolót készítünk a támogatónak. Az elszámolás az egyes intézmények előírásainak megfelelő formában és tartalommal történik, és a támogatott rendezvény dokumentációi között kerül megőrzésre.

Az alapítványi vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás:

Az Erdély Művészetéért Alapítvány 1988-as alapításakor induló vagyona 150.000,- Ft volt. Feladatait a beérkező támogatásokból végezte. Éves bevétele a 2006. évi közel 16 millió forintról 12.153.000,- Ft-ra csökkent. Az éves ráfordítások is 11.922.000,- Ft-ról 13.926.000,- Ft-ra emelkedtek. Ez az összeg az előző évekhez hasonló színvonalas működés fenntartását épphogy fedezte, főleg a megnövekedett energiaárakkal magyarázható, hisz 2009-ben a teremőrzést is önkéntesek biztosították, bérköltséget nem tudtunk tervezni és fizetni. A magas járulékok kigazdálkodása non-profit civil szervezetünk számára lehetetlen volt.
Az alapítvány lekötött tartalékokkal nem rendelkezik, forrásait a programjában szereplő kiállítások megvalósítására fordítja.
A költségtakarékos működés biztosította előző évi 8.018.000,- Ft-ról 5.090.000,- Ft-ra csökkent a rövid lejáratú kölcsöntartozása.
Az alapítvány vállalkozói tevékenységet nem folytat. Államháztartási körbe tartozó és egyéb szervezettől nem pénzbeli támogatásban nem részesült.

Közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló:

Az Erdély Művészetéért Alapítvány alapító okiratának megfelelően 2009-ben is az Erdélyben élő és alkotó művészek megismertetése érdekében kiállításokat szervezett a Vármegye Galériában és Vármegye Szalonban, valamint vidéki helyszíneken. A kuratóriumi döntésnek megfelelő beszámolóhoz csatolt kiállítási programját maradéktalanul teljesítette, a kapott támogatásokat, adományokat e cél érdekében használta fel.

Az Erdély Művészetéért Alapítvány 2009. évi megvalósított programja

2008. december 3. – 2009. január 30.  Agyagból épülő világ
Vármegye Galéria Kárpát-medencében alkotó keramikusok kiállítása

2009. február 4. – 2009. március 16.  Művésztelepek
Vármegye Galéria     Berekfürdői Nagykun Nemzetközi
művésztelep csoportos kiállítás

2009. március 24. – 2009. május 26.  Budapesti Tavaszi Fesztivál
Vármegye Galéria     A befogadó Transylvánia
című csoportos tárlat

2009. június 9. – 2009. július 30.   Kerékgyártó László
Vármegye Galéria     nagyváradi festőművész kiállítása

2009. szeptember 14. – 2009. október 16. Én Istenem hová leszünk
Vármegye Galéria     Antal Imre csángó
festőművész tárlata

2009. október 20. – 2009. november 25.  20 év változásai
Vármegye Galéria     Aba Béla grafikusművész tárlata

2009. december 1. – 2010. január 30.  Életképek a történelmi Magyarországról
Vármegye Galéria                Csathó Pál grafikusművész kiállítása

A vezető tisztségviselőknek nyújtott támogatások kimutatása:

Az alapítvány tisztségviselői megalakulás óta bérben, tiszteletdíjban, költségtérítésben, megbízási díjban, folyósított kölcsönben, természetbeni juttatásban nem részesültek.
Tevékenységüket önkéntes segítőként végzik.

2010. Trianoni emlékév!

http://www.varmegyegaleria.hu/?m=201005

Emeld fel, Uram, kicsiny népemet
Beszélgetőkötet Petrás Mária titokzatos hitéről

„Emeld fel, Uram, kicsiny népemet” címmel jelent meg Petrás Mária csángó száramzású kerámikusművész, dalénekes életútjáról, hitéről egy karcsú kötetecske, melyet az ember egy ültő helyében elolvas. Szervátiusz Klára találkozása és beszélgetése a művésznővel mélyre ás a hagyományokban, kultúrában, a csángó szokásvilágban. Petrás Mária pedig jó interjú-alany, noha néha úgy érzi, a mély érzésekről nem szabadna beszélnie, mégis titokzatos hitének erőforrásaihoz juttatja el a nagyérdemű olvasót. A Miért hiszek? sorozatban napvilágot látott kötet a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg.
 A ma Pomázon élő művésznő gondolatban visszautazik szülőfalujába, Diószénbe, s a beszélgetés fonalát végig mély hite – mely életének váza –, határozza meg. Már gyermekkorában érzi: „keresni kell az Isten érintését. Én keresem szüntelen, mert szükségem van rá…” Petrás Mária szerint minden embernek szüksége van csendre, egy alkotó embernek pedig különösképp: „Sokszor érzem úgy, hogy el kell vonulnom, s ilyenkor néhány napra bezárkózom, zenét hallgatok, festek, és senkinek nem nyitok ajtót…” Véleménye szerint meg kell élnünk a belső csendet, amikor feltehetjük magunknak a kérdést, miért is vagyunk?
 Petrás Mária szerint „nem balzsamozni kell a tudást, hanem a leheletet, a lelket kell megtartani, visszaadni…El-elgondolkodom Jézus szavain, s keresem, amit nekem mond vele. Mert hiszem, Jézus mindenkihez szól, minden egyes embernek szól valamiképpen az Ő tanítása. Mindenkinek másképp szól az Isten. Ha nem így lenne, nem példabeszédeket mondott volna, hanem utasításokat: tedd ezt, tedd azt! Ezért nem veszem késznek, amit megmagyaráznak a Szentírásokból.
 A művésznő vallja, a tehetség isteni adomány: „Ma már nemigen beszélünk a képzeletről, mert azt szinte kiirtják, ki akarják irtani az emberből. Épp azt, ami isteni. S a tehetség, a művészi tehetség is az.” 
 Véleménye szerint „nagyon sokat ártott nekünk, de az egész világnak is a vagyonosodás, a földi dolgokhoz való mértéktelen ragaszkodás. Nincs egyensúly a mai életben, és emberekben a szakrális dolgok és földi dolgok kérdésében. Valami nagyon nagy csoda kellene, hogy visszataláljunk a jó útra. A jó út szerintem az, hogy az ember meg tudja élni, amiért teremtve van. Nem hiszem, hogy szomorúságra, fájdalomra, szenvedésre lettünk teremtve. Nem hiszem ezt. Érzem, hogy a Jóisten minket nagyon szeret, s akkor örülne, ha boldogok lennénk.”
 Petrás Mária imádsággal kezdi a napot, de ez a csángóknál természetes szokás lassan kiveszőben van rohanó világunkban. Természetesen érinti népe sorsának helyzetét is. Rámutat: „Az én kicsi népem nagyon sok mindenen áthaladott, s úgy érzem, már a kereszten van. Hogy feltámadás mikor lesz, csak az Isten tudja. Márpedig az ember ideje nem azonos az Isten idejével. Hiszek abban, hogy a rossz halálra van ítélve, s elmúlik. Így múlik el majd népem felől is a baj, az akadály. S még a földi feltámadását megérem.”
 Mély hitéről megvallja: „Én nagyon kapaszkodom abba, amit Jézus mondott… Ha az ember megél dolgokat, s erővel imádkozik, akarattal, akkor nincs szüksége mások által közvetített üzenetekre, meg fogja kapni ő maga a választ a kérdéseire, s az üzenetet is meg fogja kapni… Amit kérek az Istentől vagy a Szűzanyától, s amit kapok a kérésemre, az másra nem tartozik, az egyedül az enyém. Ez a csodálatos, mint ahogyan nincs két egyforma ember, úgy két egyforma kapcsolat sincs az Istennel.”  
 A csángó hagyományokról, szokásokról elárulja, „ha gyermek született, vagy haldokolt valaki, akkor béhoztak a szobába több szénát, azt leterítették tiszta lepedővel, s ott történt meg az első és utolsó lépése az életnek: a születés és a halál… Az ágy tisztán megmaradt a visszamaradóknak… Ennyire tiszteletben tartották az embereket, a tárgyakat, nagyon tapintatos volt a régi ember. Született nemesség volt bennük.”
 Petrás Mária felelősen ápolja Istentől kapott tálentumát, s hiszi, hogy csak Isten segítségével képes a lelki, szellemi szépség felmutatására. „Ha a Jóisten ad egy szikrát, akkor az erőt is megkapja hozzá az ember…” 
 A Szervátiusz Klára által vezetett beszélgetés Petrás Mária mély és titokzatos hitéhez, s annak forrásaihoz juttatja el az olvasót. Hit-keresőknek és mélyen hívőknek kincs és ajándék a most megjelent Emeld fel, Uram, kicsiny népemet című kötet.

Frigyesy Ágnes
A szerző felvételeivel

Május 29-én, szombaton

„Egy asszon két vétkecskéje”
Kóka Rozália bukovinai székely mesemondó és Petrás Mária moldvai csángó énekes mûsora volt látható a Tokaj Galériában. Petrás Mária Csángó Tavasz című kerámia kiállításához kapcsolódóan.
Közremûködött az Esztenás Együttes
A programot támogatta a Tokaji Borbarátnôk Egyesülete

   Bardócz Lajos
Szervátiusz Jenő-díjas grafikusművész  Időhidak
című kiállítása megnyilt 2010. május 26-án.

A tárlatot megnyitotta Loránd Klára
a Kecskeméti Bozsó Gyűjtemény Igazgatja. Közreműködött Juhász Zoltán népzenész

A tárlat 2010. május 26. és  július 30. között, kedd, szerda, csütörtök, péntek, 10–18 óra között látogatható.

Meghívó

A Vármegye Galéria és a Kék Duna Wellness Hotel****
tisztelettel meghívja Önt és Kedves Családját

Csathó Pál
Grafikusművész

_„A Szőlő és a Bor dicsőítése”_

képkiállításának megnyitójára
2010.  május 9-én, 15 órai kezdettel

A vándorkiállítás védnöke:

Demeter Ervin
Országgyűlési képviselő

A kiállítás megtekinthetõ 2010. május 9. és június 9. között

Cím: 2300 Ráckeve, Dömsödi út 1/a.
a Peregi hídfõnél.
Tel: 06 24 523 230