2010. Trianoni emlékév!

http://www.varmegyegaleria.hu/?m=201005

Emeld fel, Uram, kicsiny népemet
Beszélgetőkötet Petrás Mária titokzatos hitéről

„Emeld fel, Uram, kicsiny népemet” címmel jelent meg Petrás Mária csángó száramzású kerámikusművész, dalénekes életútjáról, hitéről egy karcsú kötetecske, melyet az ember egy ültő helyében elolvas. Szervátiusz Klára találkozása és beszélgetése a művésznővel mélyre ás a hagyományokban, kultúrában, a csángó szokásvilágban. Petrás Mária pedig jó interjú-alany, noha néha úgy érzi, a mély érzésekről nem szabadna beszélnie, mégis titokzatos hitének erőforrásaihoz juttatja el a nagyérdemű olvasót. A Miért hiszek? sorozatban napvilágot látott kötet a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg.
 A ma Pomázon élő művésznő gondolatban visszautazik szülőfalujába, Diószénbe, s a beszélgetés fonalát végig mély hite – mely életének váza –, határozza meg. Már gyermekkorában érzi: „keresni kell az Isten érintését. Én keresem szüntelen, mert szükségem van rá…” Petrás Mária szerint minden embernek szüksége van csendre, egy alkotó embernek pedig különösképp: „Sokszor érzem úgy, hogy el kell vonulnom, s ilyenkor néhány napra bezárkózom, zenét hallgatok, festek, és senkinek nem nyitok ajtót…” Véleménye szerint meg kell élnünk a belső csendet, amikor feltehetjük magunknak a kérdést, miért is vagyunk?
 Petrás Mária szerint „nem balzsamozni kell a tudást, hanem a leheletet, a lelket kell megtartani, visszaadni…El-elgondolkodom Jézus szavain, s keresem, amit nekem mond vele. Mert hiszem, Jézus mindenkihez szól, minden egyes embernek szól valamiképpen az Ő tanítása. Mindenkinek másképp szól az Isten. Ha nem így lenne, nem példabeszédeket mondott volna, hanem utasításokat: tedd ezt, tedd azt! Ezért nem veszem késznek, amit megmagyaráznak a Szentírásokból.
 A művésznő vallja, a tehetség isteni adomány: „Ma már nemigen beszélünk a képzeletről, mert azt szinte kiirtják, ki akarják irtani az emberből. Épp azt, ami isteni. S a tehetség, a művészi tehetség is az.” 
 Véleménye szerint „nagyon sokat ártott nekünk, de az egész világnak is a vagyonosodás, a földi dolgokhoz való mértéktelen ragaszkodás. Nincs egyensúly a mai életben, és emberekben a szakrális dolgok és földi dolgok kérdésében. Valami nagyon nagy csoda kellene, hogy visszataláljunk a jó útra. A jó út szerintem az, hogy az ember meg tudja élni, amiért teremtve van. Nem hiszem, hogy szomorúságra, fájdalomra, szenvedésre lettünk teremtve. Nem hiszem ezt. Érzem, hogy a Jóisten minket nagyon szeret, s akkor örülne, ha boldogok lennénk.”
 Petrás Mária imádsággal kezdi a napot, de ez a csángóknál természetes szokás lassan kiveszőben van rohanó világunkban. Természetesen érinti népe sorsának helyzetét is. Rámutat: „Az én kicsi népem nagyon sok mindenen áthaladott, s úgy érzem, már a kereszten van. Hogy feltámadás mikor lesz, csak az Isten tudja. Márpedig az ember ideje nem azonos az Isten idejével. Hiszek abban, hogy a rossz halálra van ítélve, s elmúlik. Így múlik el majd népem felől is a baj, az akadály. S még a földi feltámadását megérem.”
 Mély hitéről megvallja: „Én nagyon kapaszkodom abba, amit Jézus mondott… Ha az ember megél dolgokat, s erővel imádkozik, akarattal, akkor nincs szüksége mások által közvetített üzenetekre, meg fogja kapni ő maga a választ a kérdéseire, s az üzenetet is meg fogja kapni… Amit kérek az Istentől vagy a Szűzanyától, s amit kapok a kérésemre, az másra nem tartozik, az egyedül az enyém. Ez a csodálatos, mint ahogyan nincs két egyforma ember, úgy két egyforma kapcsolat sincs az Istennel.”  
 A csángó hagyományokról, szokásokról elárulja, „ha gyermek született, vagy haldokolt valaki, akkor béhoztak a szobába több szénát, azt leterítették tiszta lepedővel, s ott történt meg az első és utolsó lépése az életnek: a születés és a halál… Az ágy tisztán megmaradt a visszamaradóknak… Ennyire tiszteletben tartották az embereket, a tárgyakat, nagyon tapintatos volt a régi ember. Született nemesség volt bennük.”
 Petrás Mária felelősen ápolja Istentől kapott tálentumát, s hiszi, hogy csak Isten segítségével képes a lelki, szellemi szépség felmutatására. „Ha a Jóisten ad egy szikrát, akkor az erőt is megkapja hozzá az ember…” 
 A Szervátiusz Klára által vezetett beszélgetés Petrás Mária mély és titokzatos hitéhez, s annak forrásaihoz juttatja el az olvasót. Hit-keresőknek és mélyen hívőknek kincs és ajándék a most megjelent Emeld fel, Uram, kicsiny népemet című kötet.

Frigyesy Ágnes
A szerző felvételeivel

Május 29-én, szombaton

„Egy asszon két vétkecskéje”
Kóka Rozália bukovinai székely mesemondó és Petrás Mária moldvai csángó énekes mûsora volt látható a Tokaj Galériában. Petrás Mária Csángó Tavasz című kerámia kiállításához kapcsolódóan.
Közremûködött az Esztenás Együttes
A programot támogatta a Tokaji Borbarátnôk Egyesülete

Bővebben:

https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=gmail&attid=0.1&thid=12888d72a220264f&mt=application%2Fpdf&url=https%3A%2F%2Fmail.google.com%2Fmail%2F%3Fui%3D2%26ik%3D29179cb0b2%26view%3Datt%26th%3D12888d72a220264f%26attid%3D0.1%26disp%3Dattd%26realattid%3D0.1%26zw&sig=AHIEtbSuoWIbMbfkvIWuSRY7gxrmngsFAA

           Bardócz Lajos
Szervátiusz Jenő-díjas grafikusművész  Időhidak
című kiállítása megnyilt 2010. május 26-án.

A tárlatot megnyitotta Loránd Klára
a Kecskeméti Bozsó Gyűjtemény Igazgatja. Közreműködött Juhász Zoltán népzenész

 A tárlat 2010. május 26. és  július 30. között, kedd, szerda, csütörtök, péntek, 10–18 óra között látogatható.

Meghívó

A Vármegye Galéria és a Kék Duna Wellness Hotel****
tisztelettel meghívja Önt és Kedves Családját

Csathó Pál
Grafikusművész

_„A Szőlő és a Bor dicsőítése”_

képkiállításának megnyitójára
2010.  május 9-én, 15 órai kezdettel 

A vándorkiállítás védnöke:

Demeter Ervin
Országgyűlési képviselő

A kiállítás megtekinthetõ 2010. május 9. és június 9. között

Cím: 2300 Ráckeve, Dömsödi út 1/a.
a Peregi hídfõnél.
Tel: 06 24 523 230

Napsugárkisasszonyok könyvbemutató!
A Fekete Sas Kiadó szervezésében 2010. április 27-én, kedden a Vármegye Galériába
Kóka Rozália: Napsugárkisasszonyok a történelem sodrában című interjúkötetének bemutatójára került sor.
A könyvet Petrőczi Éva költő, irodalomtörténész mutatta be.
Közreműködött:  Bogdán Andrea – középiskolai tanár
   Kóka Rozália – előadóművész
   Neszmélyi Magdolna – színművész
A bemutatón részt vettek a kötet szereplői is.

Tisztelt Művészetkedvelő Barátunk!

Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galéria tisztelettel meghívja

Szervátiusz Klára:
Emeld fel, Uram népemet!
című könyvének bemutatójára:

2010. május  12. 17 órára.

A Petrás Mária interjúkötet a  Kairosz kiadó Miért hiszek sorozatában jelenik meg.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

 
Csángó tavasz a Vármegye Galériában

„Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve énekeltek, szőttek, fontak,
gyönyörűen hímeztek, varázslatossá tették azt a nehéz világot”

– Mesterségesen kiüresedett világban élünk, melyben Petrás Mária művészete elévülhetetlen kapaszkodót jelent. Alkotásai mély igazságot hordoznak. Nem üveggyöngyökkel operál, hanem az ősi művészetet eleveníti meg. Hamarosan meg kell érkeznie a Feltámadásnak, a Kárpát-medencei Feltámadásnak is el kell jönnie – e szavakkal nyitotta meg Döbrentei Kornél Balassi emlékkard-díjas költő Petrás Mária csángó kerámiaművész kiállítását 2010. március 23-án, Budapesten, a Vármegye Galériában.
Döbrentei Kornél hangsúlyozta: – A magyarság gazdag kincsekkel bír, ezért bizonyos politikai köröknek érdeke, hogy ne találjunk el ezekhez a kincsesládákhoz. Vannak pillanatok, amikor a magyarságot csak hadsereg bevetésével tudták legyőzni. Ám Trianon után is talpra álltunk, mert megvolt bennünk az erkölcsi erő. Ezt az erkölcsi-, lelki kapaszkodót akarják elvenni tőlünk. Petrás Mária a csángó korpuszokkal, angyalaival és Mária szeretetével szelíd erőt képvisel, alkotóereje átizzik minden fölött, s e szelíd hatalom által legyőzhetjük az árulásokat. Szobrainak kisugárzásával erősíthetjük a magyarság tartását – hangsúlyozta Döbrentei Kornél a kiállítás megnyitón.
A Szervátiusz Jenő-díjas keramikusművész, Petrás Mária a Csángó tavasz című tárlat alkotója így vall magáról és őseiről: – „Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget.  A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyermek jelentette. Az öt évestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak.
Az emberek kitisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, ólaikat, kertjeiket, falujukat, megbocsátottak, megbékültek, misére mentek szép ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást. Az ünnepek nagy örömmel teltek, mindent meg tudtak maguknak teremteni úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útbaigazították őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon.
Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve énekeltek, szőttek, fontak, gyönyörűen hímeztek, varázslatossá tették azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.”
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, az Erdély Művészetéért Alapítvány által rendezett tárlat megtekinthető 2010. március 23-a és 2010. május 21-e között, kedd, szerda, csütörtök, péntek, 10 és 18 óra között. Cím: 1052 Budapest, Vármegye u. 11. A művésznő alkotásai a helyszínen megvásárolhatók. A kiállítás a Csángó művészek a megmaradásért rendezvénysorozat része.
Frigyesy Ágnes

Kérjük, hogy a személyi jövedelemadójának 1%-val segítse a Vármegye Galériát, az Erdély Művészetéért Alapítvány működését!

adószám: 19006451-1-41 

Kérjük, segítsen! Győzze meg barátait is, hogy támogassák a Vármegye Galéria működését személyi jövedelemadójuk 1%-val!

Az Egri Polgári Szalon és a Vármegye Galéria tisztelettel meghívja (3300 Eger, Széchenyi u. 40.)
2010 a bor éve Egerben című rendezvénysorozat keretében

Csathó Pál grafikusművész

A Szőlő és a Bor dicsőítése

című kiállításának megnyitójára 2010. február 24-én 17 órára.
Köszöntőt mond: Demeter Ervin országgyűlési képviselő
A munkákat bemutatja: Csathó Pál
Közreműködik: Vámosi László és Csergő-Herczeg László
A kiállítás megtekinthető 2010. április 30-ig.