Archivum: » Nincs kategorizálva «

2021. július 08., csütörtök 

Csomortányi Gál Lászl2

 „Csíki embernek lévén azért nálunk a fa a többség”

Jó Napot Kívánok!

Köszöntöm kedves mindannyiukat itt Mádon, a Demetervinben, ahol a nyári napforduló alkalmából rendeztük meg Csomortáni Gál László „csíki” művész, „Áldott nap, szent nap, benned jár az Isten” című kiállítását.

A napforduló az az időpont, amikor éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik. Legalább is mi így látjuk, mi ezt érzékeljük.

Két napfordulónk van. A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb. Engedjék meg nekem, mint aki a téli napfordulón született, hogy a nyári napfordulóról mondjak néhány gondolatot, talán szimbolikusan is szemléltetve a kettő szoros összetartozását.

A keresztény világban mindkét napfordulóra egy-egy nagyon jelentős bibliai személy születése esik. A téli napfordulón van Jézus Krisztus születésnapja (bár némi naptárszámítási eltérés miatt 2-3 nappal később tartjuk), a nyári napfordulóra pedig Keresztelő János születésének napja esik.

Június 21-én az északi félteke leghosszabb nappalát és a legrövidebb éjszakáját élhetjük át. Ez Szent Iván napja, éjszakája amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap. Szent Iván napja Keresztelő Szent János napja. Az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakból származik, illetve a János név szláv formájából.

Keresztelő Szent János ebben a fényben született és ebből a fényből merített erejével, hitével keresztelte meg Jézust, aki majd győzedelmeskedik a halálon. A keresztény szimbolikába így él a két napforduló, a fény (azaz a Nap) és az éj (azaz a Hold) kettőse.

Ipolyi Arnold máig érvényes monumentális művében, a Magyar Mythológiában ugyanakkor határozottan azt állítja, hogy a magyar ősvallásban – tehát még a kereszténység felvétele előtt – a nyári napforduló, a későbbi Szent János ünnep a „Napistennek” volt szentelve. Ezt a hagyományt őrizték tovább őseink amikor Szent Iván napjának éjjelén mindenfelé – erdőkön, mezőkön, völgyekben és hegyeken – tüzeket gyújtottak, és e tüzek mentén különböző rítusokat űztek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az itt látható munkák, alkotások döntő mértékben fára, fenyőfára készültek. Az eljárás ismert a képzőművészet világában. A középkorban festettek fára táblaképeket, és a templomok festett szárnyas oltárai is fára készültek. Itt ebbe a metodikába egy új gondolat, egy új dimenzió kerül. Most nem egy új fa felület válik a festékanyag, a műalkotás hordozójává, hanem egy korábban valamilyen funkciót betöltött fa felület, eszköz, tárgy születik újjá, olyan formában, hogy létével, alakjával, rajzolatával inspirálja a művészt. Csomortáni Gál László keze alatt újjá születnek olyan fa eszközök, amik már korábban hasznos „életet” éltek, de az idő eljárt felettük. Ez egy csodálatos újjászületés, amihez az alkotó művész teremtő ereje szükséges. A teremtéshez felhasználja a (fa)tárgyban korábban felhalmozódott értékeket, a tárgyak korábbi életében megjelent erényeit. Így lesz a halott (vagy csak annak vélt) tárgyakból újra élő műalkotás.

Ez a mai világban egy példát mutató alkotási, teremtési filozófia. Nekünk is erre a gondolkodási módra van szükségünk itt a világörökség részét képező tokaji borvidéken. A múlt felhalmozott tudását, örökségét a mai élet részévé tenni.   

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Csíkban, a Hargita lankáin a teremtő fenyővel, fenyőfával ajándékozta meg az ottaniakat. A fenyő a fény fája, feltehetően már az emberiség őskorában is mágikus fa volt. Örökzöld ágai a téli napforduló utáni világosságot, az újjászületést, a meleg és a fény újbóli visszatértét jelentik. Az életerőt, az állandóságot, a hosszú életet szimbolizálják.

Kívánom mindannyiunknak, hogy a nyári napforduló napján merítsünk erőt a természet erejéből és ebben segítsen minket Csomortáni Gál László alkotásainak szépsége és spirituális ereje.

A kiállítást ezennel megnyitom.

2021. február 17., szerda 

Tisztelt  Művészetpártoló Barátunk  !

A Tokaji Borbarátnők Társasága nevében támogatási kérelemmel fordulunk Önhöz, Szent Orbán csontereklyéjének tárolására és „utaztatására” szolgáló ún. „utazó ereklyetartó” elkészítése ügyében. A Tokaji Borbarátnők Társasága a 2021-es Tokaji Szent Orbán Napokhoz (2021. május 25), illetve az 52. Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszushoz (NEK) (2021. szept.) kapcsolódóan egy Szent Orbán ereklyetartót tervez elkészíttetni Lenzsér-Mezei Kata ötvösművésszel. A tervezett ereklyetartó művészi és minőségi megoldást biztosít a Monokon található Szent Orbán teljes csontereklye egy darabkájának tárolására, „utaztatására”. A tervezett ereklyetartó stílusában illeszkedik az 52. NEK tiszteletére készült monstranciához (az Eucharisztia ünnepélyes megmutatására szolgáló liturgikustárgy), melyet erre az alkalomra kiírt pályázat győzteseként Lenzsér-Mezei Kata készített el. A monstrancia ünnepélyes bemutatása 2020. február 25-én volt Budapesten, az E-Galériában, ezt követően Mádon a 2020-as Tokaji Szent Orbán Napon szerettünk volna bemutatni. Sajnos ez a kiállítás a koronavírus-járvány miatt elmaradt. A Tokaji Borbarátnők Társasága felkérte Lenzsér-Mezei Katát a Szent Orbán „utazó ereklyetartó” megtervezésére, mely kérésnek a művésznő eleget tett, és az elkészítéséhez árajánlatot adott. E szerint az 52. NEK monstranciájához stílusában illeszkedő Szent Orbán „utazó ereklyetartó”

( mérete: 20,3×23,23 cm, anyaga: aranyozott titán, ára: 1.206.500.-  Ft)

Meggyőződésünk, hogy a Lenzsér-Mezei Kata tervei alapján készülő ereklyetartó hatékonyan tudja támogatni Szent Orbán csontereklyéjének széleskörű megismertetését, és az 52. NEK liturgikus tárgyaival egységes dizájn lehetőséget teremt a kongresszushoz való kapcsolódásra, egyúttal Tokaj e kiemelkedő jelentőségű kultúrtörténeti kincsének nemzetközi szintű bemutatására is. A Tokaji Borbarátnők Társasága az ereklyetartó árának csak egy részét képes önerőből finanszírozni. Mindemellett úgy érezzük, hogy közös támogatással közös ügyet szolgálunk. Szent Orbánnak, a borászok, szőlészek védőszentjének csontereklyéje a világon egyedül itt található Tokaj-Hegyalján, Monokon. Kultuszának felemelése nagy lehetőséget kínál borvidékünk gazdagításához. Tokaj hírnevének erősítése minden Tokajt-Hegyalját szerető ember szép feladata, ezért tisztelettel kérjük, hogy az ereklyetartó elkészítését – lehetőségeihez mérten – szíveskedjenek támogatni. Minden forint számít! Támogatásukat kérjük, hogy a Tokaji Borbarátnők Társaságának Bankszámlájára utalják.

Számlaszám: 11600006-00000000-12759189

Segítségüket köszönjük!

Bővebb információval szívesen állunk a rendelkezésükre

Mád,2021.02.17                                                                    Tisztelettel:

                            Béres Klára , Kulcsár Edit, Majer Jánosné, Prácser Hajnalka

2021. február 17., szerda 

Kérjük SZJA 1% -os  támogatásukat ajánlják fel az Erdély Művészetéért Alapítvány javára galériánk fenntartására.

ADÓSZÁMUNK: 19006451-1-41

2021. február 06., szombat 

Hisz az elkövetkezô egy évben a születésnapjukon köszönteni fogjuk az elmúlt száz év legjelentôsebb erdélyi magyar képzômûvészeit.

Szatmár megyében született Petkes József (Tasnád, 1928.02.04. – Létavértes, 2016.04.20.) festô, néprajzkutató .Elemi és polgári iskoláit Tasnádon járja és a Kolozsvári Mûvészeti Gimnáziumban érettségizik. 1948-ban felvételt nyer a Kolozsvári Mûvészeti Intézet festészet-pedagógia szakára és amikor, 1954-ben végez az iskola neve már Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola. Mesterei Kádár Tibor, Abrudán Péter, Mohy Sándor és Nagy Imre. Rajztanárként elôször moldvai városokban (Szucsáva 1954-55, Jászvásár 1955-56, Campulung Moldovenesc 1956-58) kap tanári állást. Ezután hazakerül szülôvárosába (1958-63), innen Szatmárnémetibe (1963-85). 1986-ban feleségével áttelepül Magyarországra, a Nyíregyháza melletti Orosra, ahol a Sóstói Múzeum muzeológusa nyugdíjazásáig. Szinte minden erdélyi városban rendeznek kiállítást munkáiból. Áttelepülése után a magyarországi nagyvárosok (Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc) mellett munkái eljutnak Svédországba (Stockholm, Göteborg) és Németországba (Dortmund) is.

A 75. és a 80. születésnapjára egy-egy rövid, kétnyelvû (magyar, román) monográfia jelenik meg a mûvészrôl.

2021. január 29., péntek 
2021. január 14., csütörtök 

Új Sorozatot indítottunk Évfordulósok címmel.

Az új bejegyzéseket a jobb oldali fejléc Évfordulósok oldal alatt lehet megtekinteni.
Az elkövetkezô egy évben a születésnapjukon köszönteni fogjuk az elmúlt száz év legjelentôsebb erdélyi magyar képzômûvészeit. Jelenleg 185 elismerésre méltó mûvészt jegyzek.

Pallos Sch.Jutta 1952.január.12.

Pallos Sch. (Schönauer) Jutta (Szászrégen, 1925 – Stuttgart, 2020.12.03.) festô, grafikus. 1948-ban nyert felvételt a Kolozsvári Magyar Mûvészeti Intézet festészeti szakára, mesterei Kovács Zoltán, Miklóssy Gábor és Nagy Imre. 1954-ben, amikor végez, már Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola néven kétnyelvû, egyetemi rangú intézmény. A következô két évben a kolozsvári Népi Mûvészeti Iskola tanára, majd ezt követôen szellemi szabadfoglalkozású mûvész. Szivesen keresi fel a középkori erdélyi városokat, ahol az építészet megmaradt értékeit örökíti meg, és a falvakat, ahol a népi kultúra akkor még fellelhetô gyökerei inspirálják munkáit. Az erdélyi városok mellett (Kolozsvár, Nagyenyed, Zilah, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Bánffyhunyad) a hatvanas évek végétôl munkái rendszeresen eljutnak Németországba (Düsseldorf, Stuttgart, Berlin, Bréma, München) is. Bécsben elôször 1972-ben, Budapesten 1994-ben mutatkozik be.1986-ban kivándorol családjával Németországba, elôször Karlsruhéba, késôbb Stuttgartba költöznek.2008-ban Banner Zoltán tollából, a Marosvásárhelyi Mentor Könvkiadó gondozásában monográfia jelenik meg munkásságáról. 2012-ben húsz jelentôs, negyven éver átfogó alkotását a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozza.

Kosztándi B. Katalin 1935.január.02.

Kosztándi B. Katalin (Székelyvarság, 1935 – Kézdivásárhely, 2018) festő.Tanulmányait a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1953 – 57 között végezte, mesterei Kádár Tibor és Mohy Sándor voltak. A főiskola befejezését követően Kézdivásárhelyen az általános iskolában, majd 1961-től az Elméleti Líceum rajztanáraként dolgozik nyugdíjazásáig. Alkotásai a székely nagyvárosok mellett eljutottak az anyaország fővárosába is. Munkásságáról a “Műterm” sorozat keretében monográfia jelent meg.

2014- ben Magyar Arany Érdemkeresztet, a következő esztendőben Háromszék Kultúrájáért Díjat kapott együtt a férjével a közösen végzett művészeti tevékenységükért.

Élete és munkássága csodálatos harmóniába forrott össze férjével, Kosztándi Jenővel. A művészházaspár Kézdivásárhelynek hagyott alkotásaiból állandó kiállítás nyílt a városban.

Kopacz Mária 1941. december.21.

Kopacz Mária Marosvásárhelyen született festô, grafikus és író. A Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán, grafikus szakon végzett. Ezután Kolozsváron élt és alkotott, majd 1996-ban Magyarországra, Szentendrére költözött. Regényeket is írt (pl.; A babiloni karperec, Borika és a padlás manója) melyeket maga illusztrált. Munkáit számos kiállításon ismerhették meg Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Csíkszeredában, Bukarestben, az anyaországban (Budapest, Szentendre, Miskolc, Sopron) és jónéhány európai nagyvárosban is (Bécs, Párizs, Stuttgart, Bázel, Pisa). Legutóbb az idén márciusban “Az én kertem” címû kiállításán mutatta be mesés festôi világát a szentendrei Új Mûhely Galériában.Isten éltesse a mûvésznôt!

Makár Lajos 1927.november.18.

Makár Alajos (Nagykároly, 1927 – Kolozsvár, 1989) festômûvésznek. Gyermekkorában egy háborús gránát felrobbanása után hosszú ideig kórházba került, és ekkor kezdett el rajzolni.

Tanulmányait kezdetben Bukarestben, majd Kolozsváron a Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végezte, Miklóssy Gábor tanítványaként. Kolozsváron élt és alkotott. A festés mellett kirakatrendezô és színpadi díszletfestôként is dolgozott, hagyatékában erre mutató vázlatok is megtalálhatóak. 63 évesen hunyt el.

Nagyobb kiállítás munkáiból halála után került megrendezésre szülôvárosában, Nagykárolyban, Kolozsváron, Bukarestben és az Erdélyi Mûvészeti Központban, Sepsiszentgyörgyön. Hagyatékát az örökösei gondozzák.

Hunyadi László 1933.november.15.

Hunyadi László (Küküllôdombó, 1933) marosvásárhelyi szobrászmûvész születésnapja.

A Marosvásárhelyi Mûvészeti Középiskolát követôen a Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végezte tanulmányait. Mesterei Kós András, Vetró Artúr, Szervátiusz Jenô, Bandi Dezsô, Ion Irimescu és Izsák Márton voltak. A végzést követôen a Marosvásárhelyi Állami Bábszinház tervezôje, majd 17 évig a Mûvészeti Középiskola tanára. 1978-óta szabadfoglalkozású szobrász.

Jelentôsebb köztéri alkotásai: az 1848-as Székely Nemzetgyûlés emlékmûve Agyagfalván (1980), Orbán Balázs egészalakos szobra Székelyudvarhelyen (1994), a II. világháború áldozatainak emlékmûve Keszthelyen (2001), Szent István egészalakos szobra Kiskunfélegyházán (2005).

Marosvásárhely díszpolgára (2009), Magyar Örökség díjas (2009), a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja (2011). Munkásságát 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével is elismerték.

Megítélésem szerint a kortárs magyar mûvészet egyik legjelentôsebb szobrásza.

Isten éltesse a mûvész urat 87. születésnapján és tartsa meg alkotó erejét minél tovább nemzetünk

Szolnay Sándor 1893.november.04.


Szolnay Sándor (Kolozsvár, 1893 – Kolozsvár, 1950) festômûvész.Szolnay Sándor korának kiemelkedô festôje, 1930-ban Kós Károllyal (aki Kós András édesapja) megalapította a Barabás Miklós Céhet. A társaság további tagjai (Gallasz Nándor, Zsögödi Nagy Imre, Jándi Dávid) azonos évben, 1893-ban születtek, Mund Hugó pedig 1892-ben. A Farkas utcai Teleki palota termeiben rendeztek kiállításokat az erdélyi régió fiatal mûvészeinek. 11 kiállításon 1300 mûvet mutattak be.

Szolnay volt az egyedüli, akit festôtársai is “Mester”-nek szólítottak. Festôi munkássága mellett komoly közösségszervez tevékenységet is végzett. Manapság árveréseken néha elôforduló munkái tekintélyt parancsoló összegekért kelnek el.

2020. december 18., péntek 

Kedves Művészetpártoló Barátaink !

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk !

2020. december 15., kedd 

A holnapi nap folyamán 15.00 -18.00 óra között még megtekinthetitek vagy vásárolhattok a kiállítás anyagából.

2020. november 25., szerda 

https://www.magyarmenedek.com/products/16566/Magyar_Trikolor_Naptar_2021_-_Magyar_Trikolor_naptar.htm

2020. november 18., szerda 

Szeretettel várjuk az érdeklődőket minden héten szerdán 15:00-18:00 óra között az E – Galériában ( Budapest V. Falk Miksa u.8.) Petrás Mária és Alina adventi kiállítás és vásárára.


Fatal error: Uncaught exception 'wfWAFStorageFileException' with message 'Unable to verify temporary file contents for atomic writing.' in /var/www/customerwebs/madipannon/varmegyegaleria.hu/www/wp-content/plugins/wordfence/vendor/wordfence/wf-waf/src/lib/storage/file.php:52 Stack trace: #0 /var/www/customerwebs/madipannon/varmegyegaleria.hu/www/wp-content/plugins/wordfence/vendor/wordfence/wf-waf/src/lib/storage/file.php(659): wfWAFStorageFile::atomicFilePutContents('/var/www/custom...', '<?php exit('Acc...') #1 [internal function]: wfWAFStorageFile->saveConfig('livewaf') #2 {main} thrown in /var/www/customerwebs/madipannon/varmegyegaleria.hu/www/wp-content/plugins/wordfence/vendor/wordfence/wf-waf/src/lib/storage/file.php on line 52