Archivum: » Nincs kategorizálva «

2021. február 17., szerda 

Tisztelt  Művészetpártoló Barátunk  !

A Tokaji Borbarátnők Társasága nevében támogatási kérelemmel fordulunk Önhöz, Szent Orbán csontereklyéjének tárolására és „utaztatására” szolgáló ún. „utazó ereklyetartó” elkészítése ügyében. A Tokaji Borbarátnők Társasága a 2021-es Tokaji Szent Orbán Napokhoz (2021. május 25), illetve az 52. Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszushoz (NEK) (2021. szept.) kapcsolódóan egy Szent Orbán ereklyetartót tervez elkészíttetni Lenzsér-Mezei Kata ötvösművésszel. A tervezett ereklyetartó művészi és minőségi megoldást biztosít a Monokon található Szent Orbán teljes csontereklye egy darabkájának tárolására, „utaztatására”. A tervezett ereklyetartó stílusában illeszkedik az 52. NEK tiszteletére készült monstranciához (az Eucharisztia ünnepélyes megmutatására szolgáló liturgikustárgy), melyet erre az alkalomra kiírt pályázat győzteseként Lenzsér-Mezei Kata készített el. A monstrancia ünnepélyes bemutatása 2020. február 25-én volt Budapesten, az E-Galériában, ezt követően Mádon a 2020-as Tokaji Szent Orbán Napon szerettünk volna bemutatni. Sajnos ez a kiállítás a koronavírus-járvány miatt elmaradt. A Tokaji Borbarátnők Társasága felkérte Lenzsér-Mezei Katát a Szent Orbán „utazó ereklyetartó” megtervezésére, mely kérésnek a művésznő eleget tett, és az elkészítéséhez árajánlatot adott. E szerint az 52. NEK monstranciájához stílusában illeszkedő Szent Orbán „utazó ereklyetartó”

( mérete: 20,3×23,23 cm, anyaga: aranyozott titán, ára: 1.206.500.-  Ft)

Meggyőződésünk, hogy a Lenzsér-Mezei Kata tervei alapján készülő ereklyetartó hatékonyan tudja támogatni Szent Orbán csontereklyéjének széleskörű megismertetését, és az 52. NEK liturgikus tárgyaival egységes dizájn lehetőséget teremt a kongresszushoz való kapcsolódásra, egyúttal Tokaj e kiemelkedő jelentőségű kultúrtörténeti kincsének nemzetközi szintű bemutatására is. A Tokaji Borbarátnők Társasága az ereklyetartó árának csak egy részét képes önerőből finanszírozni. Mindemellett úgy érezzük, hogy közös támogatással közös ügyet szolgálunk. Szent Orbánnak, a borászok, szőlészek védőszentjének csontereklyéje a világon egyedül itt található Tokaj-Hegyalján, Monokon. Kultuszának felemelése nagy lehetőséget kínál borvidékünk gazdagításához. Tokaj hírnevének erősítése minden Tokajt-Hegyalját szerető ember szép feladata, ezért tisztelettel kérjük, hogy az ereklyetartó elkészítését – lehetőségeihez mérten – szíveskedjenek támogatni. Minden forint számít! Támogatásukat kérjük, hogy a Tokaji Borbarátnők Társaságának Bankszámlájára utalják.

Számlaszám: 11600006-00000000-12759189

Segítségüket köszönjük!

Bővebb információval szívesen állunk a rendelkezésükre

Mád,2021.02.17                                                                    Tisztelettel:

                            Béres Klára , Kulcsár Edit, Majer Jánosné, Prácser Hajnalka

2021. február 17., szerda 

Kérjük SZJA 1% -os  támogatásukat ajánlják fel az Erdély Művészetéért Alapítvány javára galériánk fenntartására.

ADÓSZÁMUNK: 19006451-1-41

2021. február 06., szombat 

Hisz az elkövetkezô egy évben a születésnapjukon köszönteni fogjuk az elmúlt száz év legjelentôsebb erdélyi magyar képzômûvészeit.

Szatmár megyében született Petkes József (Tasnád, 1928.02.04. – Létavértes, 2016.04.20.) festô, néprajzkutató .Elemi és polgári iskoláit Tasnádon járja és a Kolozsvári Mûvészeti Gimnáziumban érettségizik. 1948-ban felvételt nyer a Kolozsvári Mûvészeti Intézet festészet-pedagógia szakára és amikor, 1954-ben végez az iskola neve már Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola. Mesterei Kádár Tibor, Abrudán Péter, Mohy Sándor és Nagy Imre. Rajztanárként elôször moldvai városokban (Szucsáva 1954-55, Jászvásár 1955-56, Campulung Moldovenesc 1956-58) kap tanári állást. Ezután hazakerül szülôvárosába (1958-63), innen Szatmárnémetibe (1963-85). 1986-ban feleségével áttelepül Magyarországra, a Nyíregyháza melletti Orosra, ahol a Sóstói Múzeum muzeológusa nyugdíjazásáig. Szinte minden erdélyi városban rendeznek kiállítást munkáiból. Áttelepülése után a magyarországi nagyvárosok (Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc) mellett munkái eljutnak Svédországba (Stockholm, Göteborg) és Németországba (Dortmund) is.

A 75. és a 80. születésnapjára egy-egy rövid, kétnyelvû (magyar, román) monográfia jelenik meg a mûvészrôl.

2021. január 29., péntek 
2021. január 14., csütörtök 

Új Sorozatot indítottunk Évfordulósok címmel.

Az új bejegyzéseket a jobb oldali fejléc Évfordulósok oldal alatt lehet megtekinteni.
Az elkövetkezô egy évben a születésnapjukon köszönteni fogjuk az elmúlt száz év legjelentôsebb erdélyi magyar képzômûvészeit. Jelenleg 185 elismerésre méltó mûvészt jegyzek.

Pallos Sch.Jutta 1952.január.12.

Pallos Sch. (Schönauer) Jutta (Szászrégen, 1925 – Stuttgart, 2020.12.03.) festô, grafikus. 1948-ban nyert felvételt a Kolozsvári Magyar Mûvészeti Intézet festészeti szakára, mesterei Kovács Zoltán, Miklóssy Gábor és Nagy Imre. 1954-ben, amikor végez, már Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola néven kétnyelvû, egyetemi rangú intézmény. A következô két évben a kolozsvári Népi Mûvészeti Iskola tanára, majd ezt követôen szellemi szabadfoglalkozású mûvész. Szivesen keresi fel a középkori erdélyi városokat, ahol az építészet megmaradt értékeit örökíti meg, és a falvakat, ahol a népi kultúra akkor még fellelhetô gyökerei inspirálják munkáit. Az erdélyi városok mellett (Kolozsvár, Nagyenyed, Zilah, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Bánffyhunyad) a hatvanas évek végétôl munkái rendszeresen eljutnak Németországba (Düsseldorf, Stuttgart, Berlin, Bréma, München) is. Bécsben elôször 1972-ben, Budapesten 1994-ben mutatkozik be.1986-ban kivándorol családjával Németországba, elôször Karlsruhéba, késôbb Stuttgartba költöznek.2008-ban Banner Zoltán tollából, a Marosvásárhelyi Mentor Könvkiadó gondozásában monográfia jelenik meg munkásságáról. 2012-ben húsz jelentôs, negyven éver átfogó alkotását a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozza.

Kosztándi B. Katalin 1935.január.02.

Kosztándi B. Katalin (Székelyvarság, 1935 – Kézdivásárhely, 2018) festő.Tanulmányait a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1953 – 57 között végezte, mesterei Kádár Tibor és Mohy Sándor voltak. A főiskola befejezését követően Kézdivásárhelyen az általános iskolában, majd 1961-től az Elméleti Líceum rajztanáraként dolgozik nyugdíjazásáig. Alkotásai a székely nagyvárosok mellett eljutottak az anyaország fővárosába is. Munkásságáról a “Műterm” sorozat keretében monográfia jelent meg.

2014- ben Magyar Arany Érdemkeresztet, a következő esztendőben Háromszék Kultúrájáért Díjat kapott együtt a férjével a közösen végzett művészeti tevékenységükért.

Élete és munkássága csodálatos harmóniába forrott össze férjével, Kosztándi Jenővel. A művészházaspár Kézdivásárhelynek hagyott alkotásaiból állandó kiállítás nyílt a városban.

Kopacz Mária 1941. december.21.

Kopacz Mária Marosvásárhelyen született festô, grafikus és író. A Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán, grafikus szakon végzett. Ezután Kolozsváron élt és alkotott, majd 1996-ban Magyarországra, Szentendrére költözött. Regényeket is írt (pl.; A babiloni karperec, Borika és a padlás manója) melyeket maga illusztrált. Munkáit számos kiállításon ismerhették meg Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Csíkszeredában, Bukarestben, az anyaországban (Budapest, Szentendre, Miskolc, Sopron) és jónéhány európai nagyvárosban is (Bécs, Párizs, Stuttgart, Bázel, Pisa). Legutóbb az idén márciusban “Az én kertem” címû kiállításán mutatta be mesés festôi világát a szentendrei Új Mûhely Galériában.Isten éltesse a mûvésznôt!

Makár Lajos 1927.november.18.

Makár Alajos (Nagykároly, 1927 – Kolozsvár, 1989) festômûvésznek. Gyermekkorában egy háborús gránát felrobbanása után hosszú ideig kórházba került, és ekkor kezdett el rajzolni.

Tanulmányait kezdetben Bukarestben, majd Kolozsváron a Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végezte, Miklóssy Gábor tanítványaként. Kolozsváron élt és alkotott. A festés mellett kirakatrendezô és színpadi díszletfestôként is dolgozott, hagyatékában erre mutató vázlatok is megtalálhatóak. 63 évesen hunyt el.

Nagyobb kiállítás munkáiból halála után került megrendezésre szülôvárosában, Nagykárolyban, Kolozsváron, Bukarestben és az Erdélyi Mûvészeti Központban, Sepsiszentgyörgyön. Hagyatékát az örökösei gondozzák.

Hunyadi László 1933.november.15.

Hunyadi László (Küküllôdombó, 1933) marosvásárhelyi szobrászmûvész születésnapja.

A Marosvásárhelyi Mûvészeti Középiskolát követôen a Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végezte tanulmányait. Mesterei Kós András, Vetró Artúr, Szervátiusz Jenô, Bandi Dezsô, Ion Irimescu és Izsák Márton voltak. A végzést követôen a Marosvásárhelyi Állami Bábszinház tervezôje, majd 17 évig a Mûvészeti Középiskola tanára. 1978-óta szabadfoglalkozású szobrász.

Jelentôsebb köztéri alkotásai: az 1848-as Székely Nemzetgyûlés emlékmûve Agyagfalván (1980), Orbán Balázs egészalakos szobra Székelyudvarhelyen (1994), a II. világháború áldozatainak emlékmûve Keszthelyen (2001), Szent István egészalakos szobra Kiskunfélegyházán (2005).

Marosvásárhely díszpolgára (2009), Magyar Örökség díjas (2009), a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja (2011). Munkásságát 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével is elismerték.

Megítélésem szerint a kortárs magyar mûvészet egyik legjelentôsebb szobrásza.

Isten éltesse a mûvész urat 87. születésnapján és tartsa meg alkotó erejét minél tovább nemzetünk

Szolnay Sándor 1893.november.04.


Szolnay Sándor (Kolozsvár, 1893 – Kolozsvár, 1950) festômûvész.Szolnay Sándor korának kiemelkedô festôje, 1930-ban Kós Károllyal (aki Kós András édesapja) megalapította a Barabás Miklós Céhet. A társaság további tagjai (Gallasz Nándor, Zsögödi Nagy Imre, Jándi Dávid) azonos évben, 1893-ban születtek, Mund Hugó pedig 1892-ben. A Farkas utcai Teleki palota termeiben rendeztek kiállításokat az erdélyi régió fiatal mûvészeinek. 11 kiállításon 1300 mûvet mutattak be.

Szolnay volt az egyedüli, akit festôtársai is “Mester”-nek szólítottak. Festôi munkássága mellett komoly közösségszervez tevékenységet is végzett. Manapság árveréseken néha elôforduló munkái tekintélyt parancsoló összegekért kelnek el.

2020. december 18., péntek 

Kedves Művészetpártoló Barátaink !

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk !

2020. december 15., kedd 

A holnapi nap folyamán 15.00 -18.00 óra között még megtekinthetitek vagy vásárolhattok a kiállítás anyagából.

2020. november 25., szerda 

https://www.magyarmenedek.com/products/16566/Magyar_Trikolor_Naptar_2021_-_Magyar_Trikolor_naptar.htm

2020. november 18., szerda 

Szeretettel várjuk az érdeklődőket minden héten szerdán 15:00-18:00 óra között az E – Galériában ( Budapest V. Falk Miksa u.8.) Petrás Mária és Alina adventi kiállítás és vásárára.

2020. augusztus 28., péntek 

2020. szeptember.8.-án nyitottuk meg Mád Ecsetvégen című kiállításunkat az E – Galériában az Ózdi Képzőművészeti Egyesület tagjainak munkáiból.

Igen termékeny volt idén az örökségvédő festőtábor. Tizennégyen ragadtak ecsetet, összesen 57 festmény készült el az alkotóhét alatt. Az Ózdi Képzőművészeti  Egyesület tagjai ezúttal Mádra látogattak. Ennek a különleges településnek a pincevilága, az évszázadok máig élő borászati mesterfogásai és építészeti értékei ihlették meg őket. A helyszín azért is volt különleges, mert az egyesület elnöke ezen a településen született. Azonban ez az állomás más okból is fontos momentum, hiszen az ott készült alkotásokból szeptember 8-án, vagyis tegnap délután öt órakor a Falk Miksa utcában egy kiállítás nyílt az E-Galériában az Erdély Művészetéért Alapítvány támogatásával.


„Én úgy gondolom, hogy az nagyon méltó arra, hogy egy 17 éves festőtábor megmutathassa magát, hogy mennyit fejlődött, és mire képes. Éppen ezért nagy boldogsággal tölt el, és örömfestésnek is mondanám ezt a pár napot, ezt a hetet, mert olyan szintű anyag született, ami azt hiszem, hogy amatőr festőkhöz képest nagyon megállja a helyét” – emelte ki Turiné Orosz Margit, az Ózdi Képzőművészeti Egyesület elnöke.

A galéria tulajdonosa szintén a Tokaji borvidék egyik legmeghatározóbb településén él. Kulcsár Edit emellett a Tokaji Borbarátnők Társaságának elnöke is. Azt mondja, hogy aki ezt a kiállítást szemügyre veszi, annak már nem is kell Mádra utaznia, hiszen a képek remekül visszatükrözik a borvidék hangulatát.



„A kiállítás fő szempontja az volt, hogy szép legyen a kiállítás. Hiszen a kevesebb néha több, nem akartuk túlzsúfolni. Az ózdi galériában az összes alkotást be tudjuk mutatni, nekünk egy ekkora terünk van, és mi egy szép kiállítást szerettünk volna a belvárosba behozni a Tokaji borvidékről” – nyilatkozta Kulcsár Edit, a Tokaji Borbarátnők Társaságának elnöke.

Az ünnepélyes megnyitón köszöntötte a megjelenteket Demeter Ervin Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei kormánymegbízott is. A tárlat egyébként kiegészítő rendezvénye a Budapest Borfesztiválnak is, így Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke szintén jelen volt. Beszédében kiemelte, hogy napjainkban sorsfordító időket élünk, a közösségekre pedig óriási feladat hárul. Véleménye szerint a borkultúrát a művészet eszközeivel nemcsak jól lehet népszerűsíteni, de meg is lehet erősíteni.



„Én büszke vagyok a borszakma sikereire és a megújuló magyar szőlőbor ágazat nagyszerű teljesítményére. Én úgy gondolom, hogy önök, akik jobban ismerik a művészvilág teljesítményét, hasonlóan büszkék erre. Most, hogy ez a kettő itt összetalálkozik külön öröm, mert bár elfogult vagyok, de a borászat is egy kicsit művészet. Az önöké pedig vitathatatlanul egy magas művészet” – fogalmazott Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke, nemzetközi borbíráló.

A látogatók közt budapestiek és ózdiak egyaránt voltak, valamint a szomszédos galériatulajdonosok is kíváncsian szemlélték az Ózdi Képzőművészeti Egyesület tagjainak munkáit. A galéria alsó és felső szintjének falain nemcsak festmények kaptak helyet, hanem Demes Ferenc szobrászati alkotásait is kiállították. A tárlat november 10-ig tekinthető meg a fővárosban. ://www.ozd.hu/news.php?id=9631&fbclid=IwAR2TvG22ERkZ4RCAzIZ-2YGvc9PQls1yInq4CEwX_lTG5FUU5JcSdHCDqTsqTs