Archivum: » Nincs kategorizálva «

2017. augusztus 18., péntek 

 

 

Szeretettel meghívjuk Önt és barátait a 2017. szeptember 19.-én  megrendezésre kerülő Szabán György Vérképeim című kiállítás megnyitójára az E-Galériában.

 

 

 

2017. június 02., péntek 

A Tokaji Világörökségi Bormúzeumban 2017. szeptember 2. -ig látogatható Isa Schneider kiállítása.

Borverseivel Karády István előadásában találkozhattunk a Tokaji Múzeum kertjében 2017. június 24.-én a Múzeumok éjszakáján.

Interjú a Diplomata magazin tavaszi számában .

  

2017. május 26., péntek 

“Erdélyi Művészek az autonómiáért” kiállítás sorozat keretében  2017. május 30.-án került  megrendezésre Csobaji Zsolt  festőművész  Erdélyi Fakazettás mennyezetek ( Kalotaszeg) című,  a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás az E -Galériában.

A kiállítás fővédnöke: Dr. Hoppál Péter   Emberi Erőforrás Minisztériuma Kulturáért Felelős Államtitkára.

A kiállítást megnyitotta: Dr. Finta József Kossuth díjas építész.

Közreműködött: Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth díjas színművésznő.

A tárlat megtekinthető : július 30.-ig 

Csobaji Zsolt  Erdélyi Fakazettás mennyezetek című kiállítás megnyitója 

Nagyon szép, nagyon különös, és nagyon időszerű kiállítás, amelynek megnyitóján most részt veszünk.
Különös, mert egy megszállott, Kalotaszeg – imádó festőművész – Csobaji Zsolt költői hitvallásának lehetünk tanúi a kalotaszegi “virágos reneszánsz” kazettás famennyezet – motívum kincsét, szerkesztési törvényeit feldolgozó – felhasználó, fatáblákra festett képeit mustrálva, az 500 éves reformáció előtt tisztelegően. És időszerű, mert egy tájegység pusztulási folyamatának tanúi lehetünk, elmúló, fájdalmas felkiáltó jeleit látva.
Manapság, szerencsénkre, sokat foglalkoznak Erdéllyel, de ez a figyelem elsősorban Kolozsvárra és a Székelyföldre fókuszál, és a szórványokra, e nem kevésbé fontos és értékes területekre alig. Pedig, a XIX – XX. század figyelme épp Kalotaszeg művészetén keresztül fordult Erdély felé, és a magyar népi szecesszió épp e terület által inspirálódott, s lett ihletője pl. a hazai építészet egy nagy korszakának.
Kalotaszeg, a Kalota és a Kőrös völgyében, a Gyalui havasok, a Vlegyásza /a Vigyázó/ és a Meszes hegység között fekszik, az Alszeg és a Felszeg 34 falujában, Bánfihunyad központtal. Jelértékű, hogy a régi Bánfihunyadra is már csak a temploma emlékszik. A városka az 50-es évek végére leégett, karaktere véglegesen eltorzult.

Már a századforduló idején is mindössze 20 ezer magyar élt itt, többnyire vegyes lakosságú falvakban. Földművelésre alig alkalmas ez a vidék, erdőit már abban az időben is kiirtották, jócskán megkopasztott nehéz életű lett ez a táj. De ha tudjuk – valljuk, hogy a legnemesebb rendű népművészet általában is a legszegényebb tájakon jött létre, s nem a gazdag területeken, akkor ez Kalotaszegre a legigazabb megállapítás. Mintha Isten is furcsán összegyűrte volna ezt a földet, s mintha ez a föld mélyen belülről is szenvedne, ilyen e táj karaktere. S ez a különös világ, különös föld, különös lakossága, művészete azonnal rabul ejti, akik hozzá látogatnak, – főként azokat, akik Erdélyből származnak. Így ejtette rabul Csobaji Zsoltot, s így ejtett meg engem is életre szólóan.
A megejtő szépségű, jobbára gótikus eredetű templomok – erődtemplomok, négy fiatornyos sisakjaikkal, fehér tisztaságukkal, kerítettségükkel, cintermeikkel hagyták magukat megzabolázni – megörökíteni Csobaji Zsolt képeiben, amelyekben jól megférnek egymással az ornamens kettős keretek, és a nagyon tudatosan szerkesztett realista ábrázolások, az attraktív színezések, – és persze a képek szerves részeit képező Ady, Áprily, Remenyik versidézetek. Midegyik kép egy – egy dráma, mert dráma az, ami Kalotaszeggel történik. Malonyai híres munkája, a “Magyar népművészete” 1907-ben megjelent Kalotaszeg kötetében még a Bikali temető 10 -15 öreg fejfája szerepelt, de amikor én kezdtem rajzolni ezeket, csupán 5 – 6 volt még meg közülük, mára talán egy sincs! S ahogy látom / bár ne így lenne/ – a megcsúszó temetődomb tetején álló gyönyörű templom, csodálatos kazettás mennyezetével követheti ezt a pusztulást, mihamarabb összedőlhet /Kós Károly által tervezett tornyával együtt./
S még egy szomorú példa: Kalotaszeg talán legszebb temploma, a gyerőmonostori. Ám a faluban már tudtommal csak 30 magyar család lakik, s alig tudnak eltartani saját papot. Már pedig ha megszűnik az iskola, s nehezen működik a templom, megszűnhet a falu magyar élete is. Mementónak – egy ideig megmarad a temető, pusztuló sírjaival, fejfáival. S ez már nem csak egy templom története.
S engedjék meg, – hogy szégyentelenül nem versenyezve a kazetták idézeteivel, egy Kalotaszegről szóló kicsi versemmel zárjam mondandómat:

 

Az erdőket már rég kiölték,
A vadakat is mind leölték,
Az embert űzték és megölték,
Meztelen hulla lett a föld.

Csodáljátok hát ezt a tájat
A fénye csend, árnyéka bánat
Boldog, aki sírjába fárad,
Akit az Isten meggyötört.

Dr. Finta József

Elhangzott 2017. május 30. -án az E-Galériában Csobaji Zsolt Erdélyi fakazettás mennyezetek című kiállításának megnyitóján.

Karc FM rádió Karcolat című rádió műsorában interjú Perjés Klárával, Csobaji Zsolttal és Kulcsár Edittel:

https://www.mixcloud.com/karcfm/karcolat-2017-06-08-1300-1400-1/

 

 

 

2017. május 20., szombat 

2017. május 25. -én került megrendezésre  Petrás Mária és Alina”keramikus kiállítás megnyitója és a Szent Orbán Dombormű avatás a Demetervin Pincészet és a Tokaji Borbarátnők kiállító termében. ( Mád, Bercsényi u.5. , Rákóczi u 57.)

A kiállítást megnyitotta: Döbrentei Kornél -író a Magyar Művészeti Akadémia tagja

A tárlat fővédnöke volt : Demeter Ervin -kormánymegbízott

A kiállítás megtekinthető : 2017.szeptember 3.ig a Mádi Furmint Ünnepen

” Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni,fonni,gyönyörűen hímezni varázslatossá tenni azt a nehéz világot. ” Petrás Mária

Művészi hitvallás

Kisgyermek korom óta olyan emberekkel voltam körülvéve, akik szeretettel és alázattal meg a szép élethez valókat,melyhez különleges érzékük volt. Dédnagyanyámtól tanultam meg fonni, nagymamámtól tanultam meg főzni és többször segítettem a szövésnél , nagynénémtől pedig ellestem a kötést és a varrást. Úgy nőttem fel, hogy  édesanyám  szinte minden munkájában  részt vettem, segítkeztem. Az ő útmutatása, tanítása  mozdította elő a saját formanyelvem kialakítását. Engem kezdetektől a magyar motívumok , a jelképek világa foglalkoztat. Szeretem az életfa , a tulipán, nap motívumot mint jelképet és érdekel a magyar mondavilág. Hiszem azt , hogy őseink hagyatékát tovább kell vinni, mindennapjainkba beépítve.                                                                                                                                                       Petrás Alina

 

2017. május 19., péntek 

Az Erdély Művészetéért Alapítvány a Tokaji Borbarátnők Társasága és a Demetervin Pincészet, szeretettel meghívja Önöket Petrás Mária és Alina kiállításának megnyitójára és a Szent Orbán dombormű avatására. 2017. május 25. 17.  órára Mádra.

                     

2017. május 06., szombat 

Erdélyi fakazettás mennyezetek ( Kalotaszeg) című, a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitója 2017. május.30. 17 órakor. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk !

A kiállítást fővédnöke: Dr.HOPPÁL PÉTER Emberi Erőforrás Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkára

A kiállítást megnyitja: Finta József Kossuth díjas építész, Közreműködik: Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth díjas színművésznő.

        

2017. április 19., szerda 

Kérjük SZJA 1% -os  támogatásukat ajánlják fel az Erdély Művészetéért Alapítvány javára galériánk fenntartására.

ADÓSZÁMUNK: 19006451-1-41

 

 

 

2017. április 07., péntek 

 Isa Schneider  interjú a Diplomata magazin tavaszi számában .

 


2017. március 14., kedd 

2017. március 16.  14: 05 Karc rádió Karcolat című műsorában ünnepi beszélgetés Kulcsár Edittel.

http://karcfm.hu/archiv/karcolat-2017-03-16-1300-1400/

 

 

2017. február 21., kedd 

 2017. február. 16. a”Magyarnak lenni nagy, szent akarat” című beszélgető estünkön Woth Imrét, a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének elnökét és Szilágyi Ákost, a Nemzet naptára és a Zászló napja megálmodóját Frigyesy Ágnes, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró kérdezte a Budapesti Székely Kör rendezvényén Budapesten, a Vármegye Galériában.