Archivum: » Nincs kategorizálva «

2022. január 14., péntek 

Szeretettel várunk 2022.január 27.-én 17 órától kezdődő Kiss – Henézi Dóra Mindennapi Mesék című kiállítás megnyitójára a VármegyE – Galériába.

( 1055 Budapest Falk Miksa utca 8.)

A kiállítást megnyitja: Schmitt Pál Korábbi Köztársasági Elnök.

2022. január 14., péntek 
2022. január 14., péntek 
2021. december 10., péntek 

https://magyarnemzet.hu/kultura/2021/12/a-fa-lelke-erosebb-az-emberi-akaratnal

2021. december 09., csütörtök 

http://magyartrikolor.com/

2021. november 17., szerda 

2021. november 24.-én 17 órakor tartottuk Budapestre az E – Galériába Csomortáni Gál László ,,… fák újragondolva ..” című kiállítás megnyitóját. A kiállítást megnyitotta Antalffy Péter történész, közreműködött Heinczinger Mika a Misztrál együttes tagja.

Elhangzott Csomortáni Gál László kiállítás megnyitóján:

,, Egy ízig – vérig kortárs művésznek a kísérleteit láthatjuk , miközben amihez visszanyúl az a hagyományoknak az újraértelmezése lesz “

( Antalffy Péter )

2021. november 04., csütörtök 

https://kerengo.webnode.hu/l/a-nap-es-a-feny-szamara-ugyanaz/

2021. október 14., csütörtök 
2021. október 07., csütörtök 

Kedves Művészetpártoló Barátaink !

Szeretettel hívunk benneteket Simon Endre Tájrétegek Színhorizont című kiállítás megnyitójára 2021. október 12.-én (kedd) 17.00 órára az E – Galériába.

2021. július 08., csütörtök 

Csomortányi Gál Lászl2

 „Csíki embernek lévén azért nálunk a fa a többség”

Jó Napot Kívánok!

Köszöntöm kedves mindannyiukat itt Mádon, a Demetervinben, ahol a nyári napforduló alkalmából rendeztük meg Csomortáni Gál László „csíki” művész, „Áldott nap, szent nap, benned jár az Isten” című kiállítását.

A napforduló az az időpont, amikor éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik. Legalább is mi így látjuk, mi ezt érzékeljük.

Két napfordulónk van. A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb. Engedjék meg nekem, mint aki a téli napfordulón született, hogy a nyári napfordulóról mondjak néhány gondolatot, talán szimbolikusan is szemléltetve a kettő szoros összetartozását.

A keresztény világban mindkét napfordulóra egy-egy nagyon jelentős bibliai személy születése esik. A téli napfordulón van Jézus Krisztus születésnapja (bár némi naptárszámítási eltérés miatt 2-3 nappal később tartjuk), a nyári napfordulóra pedig Keresztelő János születésének napja esik.

Június 21-én az északi félteke leghosszabb nappalát és a legrövidebb éjszakáját élhetjük át. Ez Szent Iván napja, éjszakája amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap. Szent Iván napja Keresztelő Szent János napja. Az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakból származik, illetve a János név szláv formájából.

Keresztelő Szent János ebben a fényben született és ebből a fényből merített erejével, hitével keresztelte meg Jézust, aki majd győzedelmeskedik a halálon. A keresztény szimbolikába így él a két napforduló, a fény (azaz a Nap) és az éj (azaz a Hold) kettőse.

Ipolyi Arnold máig érvényes monumentális művében, a Magyar Mythológiában ugyanakkor határozottan azt állítja, hogy a magyar ősvallásban – tehát még a kereszténység felvétele előtt – a nyári napforduló, a későbbi Szent János ünnep a „Napistennek” volt szentelve. Ezt a hagyományt őrizték tovább őseink amikor Szent Iván napjának éjjelén mindenfelé – erdőkön, mezőkön, völgyekben és hegyeken – tüzeket gyújtottak, és e tüzek mentén különböző rítusokat űztek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az itt látható munkák, alkotások döntő mértékben fára, fenyőfára készültek. Az eljárás ismert a képzőművészet világában. A középkorban festettek fára táblaképeket, és a templomok festett szárnyas oltárai is fára készültek. Itt ebbe a metodikába egy új gondolat, egy új dimenzió kerül. Most nem egy új fa felület válik a festékanyag, a műalkotás hordozójává, hanem egy korábban valamilyen funkciót betöltött fa felület, eszköz, tárgy születik újjá, olyan formában, hogy létével, alakjával, rajzolatával inspirálja a művészt. Csomortáni Gál László keze alatt újjá születnek olyan fa eszközök, amik már korábban hasznos „életet” éltek, de az idő eljárt felettük. Ez egy csodálatos újjászületés, amihez az alkotó művész teremtő ereje szükséges. A teremtéshez felhasználja a (fa)tárgyban korábban felhalmozódott értékeket, a tárgyak korábbi életében megjelent erényeit. Így lesz a halott (vagy csak annak vélt) tárgyakból újra élő műalkotás.

Ez a mai világban egy példát mutató alkotási, teremtési filozófia. Nekünk is erre a gondolkodási módra van szükségünk itt a világörökség részét képező tokaji borvidéken. A múlt felhalmozott tudását, örökségét a mai élet részévé tenni.   

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Csíkban, a Hargita lankáin a teremtő fenyővel, fenyőfával ajándékozta meg az ottaniakat. A fenyő a fény fája, feltehetően már az emberiség őskorában is mágikus fa volt. Örökzöld ágai a téli napforduló utáni világosságot, az újjászületést, a meleg és a fény újbóli visszatértét jelentik. Az életerőt, az állandóságot, a hosszú életet szimbolizálják.

Kívánom mindannyiunknak, hogy a nyári napforduló napján merítsünk erőt a természet erejéből és ebben segítsen minket Csomortáni Gál László alkotásainak szépsége és spirituális ereje.

A kiállítást ezennel megnyitom.