Simon Endre festőművész kiállítása
2012. július 13.-ig
Egy hónapja látogatható Simon Endre festőművész Hazám tájai című kiállítása Budapesten, az E-Galériában. Az Erdély Művészetéért Alapítvány által működtetett tárlat-megnyitón és könyvbemutatón Németh Zsolt államtitkár hangsúlyozta:
– Cyprian Kamill Norwid lengyel költő szerint a művészet nem más, mint a szépre való rávezetés, illetve a szép nem más, mint inspiráció a művész számára, művének megalkotására és bemutatására.
Ebből a gondolatból kiindulva intézett üzenetet, a művészekhez II. János Pál pápa, aki lelkipásztorsága mellett maga is művész volt. Ő úgy folytatta Norwid gondolatát, hogy az alkotás és az esztétikum túlmutat önmagán, túlmutat az alkotón és azon is, amit ábrázol: a világ valóságos képének a lelkünk belsejében való leképeződése.
De miért jutott eszébe Németh Zsoltnak mindez Simon Endre kiállításáról? Ő maga adta meg erre a választ: – Egyrészt bizonyára azért, mert II. János Pál maga is nagyon szerette azt, ami Simon Endre leggyakoribb múzsája: a hegyek világát, a Kárpátokét, amelyek körülölelve a Kárpát-medencét, mindkettőjük számára a kitörést jelentette a hektikusan változó vagy nyomasztóan változatlan mindennapokból a Teremtés örökségét tükröző világba.
Németh Zsolt rámutatott: – Amikor Simon Endre tájakat, hegyeket fest, alapvetően hangulatokat, kötődéseket ad vissza: értelmezi a világ, az otthon, a Haza fogalmát. Képein az a szépséges kötelék szerepel, amellyel az ember a földjéhez ragaszkodik, amíg ott van, és amellyel oda kötődik, akkor is, ha esetleg távol van.
– Közel két évtizede már annak, hogy a Megyeháza szomszédságában – a történelmi Pest közepén – érdeklődő és szakértő közönség gyűlik össze a két – három havonta nyíló újabb és újabb kiállításra, ahol a rendezők azt a feladatot tűzték ki maguk elé, hogy a főváros közönsége elé tárják Erdély művészetét. Tavaly szaporodott a bemutató helyek száma az E-Galériával, immár a Falk Miksa utcai kiállítótermek tengerébe, a pesti műkereskedelem központjába is jut egy cseppnyi belőle.
Németh Zsolt köszönetet mondott az Erdély Művészetéért Alapítvány vezetőinek áldozatos munkájukért, hogy „mi is meríthetünk Simon Endre világlátásából, hazalátásából, világértelmezéséből és hazaértelmezéséből. Magunkban érezve, itt a Belváros forgatagában is azt a szépséget, amely képeiből árad.”
A művész munkásságáról megjelent Simon Endre című albumot Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria megbízott főigazgatója, a kötet szerzője mutatta be.
Simon Endre a kötetben így vall magáról: „Két világ él bennem, egyrészről a természet valós formáinak szeretete, másrészről az elvont formák vonzása, melyek élményeimmel keveredve egy szimbolikus-absztrakt egységévé állnak össze. E kettős való-álom tér az én világom.”
Simon Endre 1936. október 19-én született Székesen, 1943-ban a család beköltözött Marosvásárhelyre. Tanulmányait itt kezdte, a rajztanára, Incze István festőművész javaslatára került át a Marosvásárhelyi Képző- és Zeneművészeti Középiskola és Líceumba. Mesterei voltak Piskolti Gábor, Bordi András, Incze István, Izsák Márton. A Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola magyar nyelvű festészeti karán végzett, mesterei voltak Abrudán Péter, Miklóssy Gábor. 1960 óta több mint félszáz egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Művei megtalálhatók múzeumokban, hazai és külföldi magángyűjteményekben.
Művészeti munkásságán túl jelentős a képzőművészeti szervező tevékenysége. 1990-től több erdélyi képzőművészeti tárlatot szervezett Erdélyben, Magyarországon és Nyugat-Európában. A Bolyai Társaság vezetőségi tagjaként megalapította a Bolyai Képzőművészeti Alkotótábort. 1989 után több a marosvásárhelyi alkotókat, vagy az egész erdélyi magyar képzőművészeti társadalmat érintő kiállítást rendezett (Budapesten-Zsögödi Nagy Imre kiállítás szervezése a Vármegye Galériában, Marosvásárhelyi Tárlat, Barabás Miklós Céh Kiállítása, Miklóssy és növendékei, Erdélyi Magyar Művészek kiállítása; Zalaegerszegen és Párizsban-Marosvásárhelyi Napok). 2001-ben tizenöt évnyi szünet után sikerült visszaállítania a Nagy Imre Galériát Marosvásárhelyen, majd 2002-ben elérte azt, hogy a Bernádi Gyűjtemény és a Marosvásárhelyi Képzőművészeti Múzeum 1913-as induló anyaga teljes terjedelmében kiállításra kerüljön, ezzel a Kulturpalotában, több évtized után ismét magyar anyag látható. Díjai: 1991. Nivó-díj, Hajduböszörmény, 1991. Nivó-díj, Kamjanka, 1997. Szolnai-díj, 1999. Szerencsepetkó Rend-díj, Gyergyószárhegy, 2001. Maros megyei Prefektúra Kiválósági oklevele, Marosvásárhely, 2002. Nivó-díj, Hajduszoboszló, 2004. Tőkés Sándor-díj, Berekfürdő művészeti és kulturális díja.
Az E-Galéria címe, 1055 Budapest, Falk Miksa utca 8.
A kiállítás látogatható: kedd-péntek 10-18 óra között
Frigyesy Ágnes