Évfordulósok

Barcsay Jenő 1900.január.14.

Barcsay Jenő (Katona, 1900 – Budapest, 1988) festô, grafikus, mûvészet pedagógus.Kolozs megyében, tíz gyermekes családban született. 1918-ban behívják katonának, de tüdôcsùcshurut miatt rövidesen leszerelik. Gimnáziumi tanulmányait Kolozsváron, Szamosújváron és a Nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végzi. A Budapesti Képzômûvészeti Föiskolának 1919 – 24 között a hallgatója, mesterei Lyka Károly, Vaszary János és Rudnay Gyula. A végzést követôen két évig, mint mûvésznövendég a fôiskolán marad, majd Rudnayval mûvésztelepekre járnak minden évben. 1926-ban két éves állami ösztöndíjat nyer Párizsba, a második évet itáliai városokban tölti. 1945-tôl a Budapesti Képzômûvészeti Fôiskola anatómia professzora lesz nyugdíjazásáig. “Mûvészeti anatómia” címmel kiemelkedô jelentôségû tankönyvet alkot, ami már a 17. (!!) kiadást éli meg.

Jelentôsebb köztéri alkotásai láthatóak Miskolcon (Asszonyok, mozaik, a Nemzeti Színház elôcsarnokában – készült: 1960 – és a Miskolci Egyetem könyvtárának elôterében – készült: 1967), Szentendrén ( a Pest Megyei Mûvelôdési Központ mozaikja – készült: 1970) és Budapesten (mozaik a Magyar Színház elôcsarnokában – készült: 1966 -, az újpesti fürdô mozaikja – készült: 1975 -, és a XVII. ker. Házasságkötô terem mozaikja – készült: 1982).

Munkái a legjelentôsebb budapesti és hazai kiállítótermek mellett eljutottak Varsóba is. Munkásságáról több monográfia is készült. Az Érdemes mûvész (1964), a Kiváló mûvész (1969) mellett a második Kossuth-díját is megkapja, és posztumusz Magyar Örökség-díj elismerésben is részesül. Alkotásait Szentendrén a Barcsay Gyûjtemény ôrzi, halála után a Képzômûvészeti Fôiskola egyik termét róla nevezték el.

Nagy Pál 1929.január.12.

Nagy Pál (Szatmárnémeti, 1929 – Erdôszentgyörgy, 1979) festô, grafikus, mûvészeti író. Református lelkész család gyermekeként született. A Marosvásárhelyi Református Kollégiumban kezdi tanulmányait 1935-ben. Rajztanára Piskolti Gábor itt fedezi fel tehetségét és egyéni képzéssel is fejleszti. 1938 – 44 között párhuzamosan a Marosvásárhelyi Városi Festôiskolában is képezi magát, itt Bordi András és Aurel Ciupe a tanárai. Ezt követôen elôször a Magyar Mûvészeti Intézet, majd átalakítását követôen a Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola hallgatója 1948 és 52 között. Itteni mesterei: Kovács Zoltán és Miklóssy Gábor. A végzés után a Marosvásárhelyi Képzômûvészeti Középiskolában tanít 1952 és 76 között. Ô indítja el a mûvészeti pályán a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándort, a marosvásárhelyi Vass Tamást és a gyimesközéploki Antal Imrét is. A kortárs mûvészetrôl alkotott gondolatait a “Barangolás a képzômûvészetben” címû kötetében fogalmazta meg.

1979-ben tragikus autóbalesetet szenvedett feleségével, Kemény Zsuzsannával és Varga Katalin mûvészeti szerkesztôvel. Munkái eljutottak az erdélyi városokba és halála után az anyaország fôvárosába is.

(A fotók részben Nagy Pál emlékoldaláról valók.)

Botár Edit 1930.január.12.

Botár Edit (Marosújvár, 1930 – Budapest, 2014.06.28.) festô, grafikus, báb- és díszlettervezô. Középiskolai tanulmányait Nagyszebenben, Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatta, majd 1950-56 között a Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végezte Bene József és Kádár Tibor mesterek irányításával. A fôiskola elvégzését követôen harminc évig a Kolozsvári Állami Bábszínház díszlettervezôje. 1993-ban áttelepul Magyarországra, Budapestre. Jelentôsebb kiállításai az erdélyi városok után eljutottak az anyaországba Budapestre, Sopronba és Leányfaluba is. Kolozsvárról a Glória Kiadó gondozásába 101 akvarell és 101 tusrajzot bemutató kiadványt jelentet meg “A történelmi Kolozsvár” címmel.

Pallos Sch.Jutta 1952.január.12.

Pallos Sch. (Schönauer) Jutta (Szászrégen, 1925 – Stuttgart, 2020.12.03.) festô, grafikus. 1948-ban nyert felvételt a Kolozsvári Magyar Mûvészeti Intézet festészeti szakára, mesterei Kovács Zoltán, Miklóssy Gábor és Nagy Imre. 1954-ben, amikor végez, már Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola néven kétnyelvû, egyetemi rangú intézmény. A következô két évben a kolozsvári Népi Mûvészeti Iskola tanára, majd ezt követôen szellemi szabadfoglalkozású mûvész. Szivesen keresi fel a középkori erdélyi városokat, ahol az építészet megmaradt értékeit örökíti meg, és a falvakat, ahol a népi kultúra akkor még fellelhetô gyökerei inspirálják munkáit. Az erdélyi városok mellett (Kolozsvár, Nagyenyed, Zilah, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Bánffyhunyad) a hatvanas évek végétôl munkái rendszeresen eljutnak Németországba (Düsseldorf, Stuttgart, Berlin, Bréma, München) is. Bécsben elôször 1972-ben, Budapesten 1994-ben mutatkozik be.1986-ban kivándorol családjával Németországba, elôször Karlsruhéba, késôbb Stuttgartba költöznek.2008-ban Banner Zoltán tollából, a Marosvásárhelyi Mentor Könvkiadó gondozásában monográfia jelenik meg munkásságáról. 2012-ben húsz jelentôs, negyven éver átfogó alkotását a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozza.

Gyarmathy János 1955.január.11.

Gyarmathy János (Nyárádszereda, 1955) szobrász.Szászrégenben, a Líceumban érettségizik. Itt Baróthi Ádám kelti fel az érdeklôdését és a tehetségét felismerve indítja el az alkotómûvészi pályán. 1976-80 között a Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán Korondi Jenőtôl tanulja a mesterséget. Tanulmányai befejezését követôen, 1980-tól szobrászatot tanít a Marosvásárhelyi Képzômûvészeti Középiskolában.

Köztéri szobrait láthatjuk Erdélyben (Marosvásárhely, Nyárádszentlászló, Nyárádgálfalva, Székelybere), Bukarestben- Bartók Béla mellszobra – és Németországban (Iserlohn, Ratingen). Munkáiból kiállítást rendeztek Erdély nagyvárosaiban (Marosvásárhely, Kolozsvár, Csíkszereda, Brassó, Beszterce), Bukarestben, az anyaországban (Budapest, Pécs, Kecskemét, Zalaegerszeg, Szekszárd), Németországban (Iserlohn, Ratingen, Dormunt), Krakkóban és Prágában is.

Az újjáalakult Barnabás Miklós Céhnek 1996-óta tagja, 97-ben elnyerte a Céh nívódíját.

Szász Endre 1926.január.07.

Szász Endre (Csíkszereda, 1026 – Mosdós, 2003.08.18.) festő, grafikus, látványtervező, porcelánfestő.

Marosvásárhelyen, Bordi András tanítványaként érettségizik. 1946-ban áttelepül Magyarországra, a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára iratkozik be, Szőnyi István osztályába kerül. Tanulmányait 49-ben abbahagyja. 1951-től 60-ig mintegy 600 könyvet illusztrál. A hatvanas években díszlettervező-dekoratőrként dolgozik a Filmgyárban, az 1968-ban készült Egri csillagok című filmnek is ő a látványtervezője. Hivatalos engedéllyel 1971-ben Torontóba, majd 74-ben Los Angelesbe költözik. Itt kezdődik életének legsikeresebb időszaka. Elismert, körülrajongott művész Beverly Hills-ben, képeit kiemelkedő áron tudja eladni. Közel húsz év után hazatér Magyarországra és átveszi a Hollóházi Porcelángyár művészeti irányítását. Itt különleges forma- és színvilágú készleteket, vázákat, dísztárgyakat készít és ekkor születnek meg világviszonylatban is egyedűlálló kerámia falképei (a Győri Nemzeti Színház előcsarnokának arany-fehér porcelánfala, a Miskolci Egyetem aulájának “A tudás fája” című faliképe, a kaposvári kormányhivatal Somogy múltját és jelenét bemutató több mint 100 darabból álló porcelánkép-sorozata).

Hazatelepülése után, Várdán (Somogy megye) a Somssich család romos kastélyát vásárolja meg amit példamutatóan újít fel, kertjébe több száz különleges fát és cserjét ültet. Itt él haláláig. 2000-től képzőművészeti táborokat rendeznek a településen, ahol szobrászatot és festészetet gyakorolhatnak a fiatalok.

A hazai vernisszázsok mellett a világ legjelentősebb városaiban (Bécs, Berlin, Párizs, New York, Los Angeles, San Francisco, Torontó, Montreál, Vancouver, Mexikóváros, Tokió) is bemutatták munkáit.

Művészetét 1965-ben Munkácsi Mihály-díjjal ismerték el, életútja elismeréseként 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, majd 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is, amit két nappal korábban bekövetkezett halála miatt már nem tudott átvenni.

Kosztándi B. Katalin 1935.január.02.

Kosztándi B. Katalin (Székelyvarság, 1935 – Kézdivásárhely, 2018) festő.Tanulmányait a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1953 – 57 között végezte, mesterei Kádár Tibor és Mohy Sándor voltak. A főiskola befejezését követően Kézdivásárhelyen az általános iskolában, majd 1961-től az Elméleti Líceum rajztanáraként dolgozik nyugdíjazásáig. Alkotásai a székely nagyvárosok mellett eljutottak az anyaország fővárosába is. Munkásságáról a “Műterm” sorozat keretében monográfia jelent meg.

2014- ben Magyar Arany Érdemkeresztet, a következő esztendőben Háromszék Kultúrájáért Díjat kapott együtt a férjével a közösen végzett művészeti tevékenységükért.

Élete és munkássága csodálatos harmóniába forrott össze férjével, Kosztándi Jenővel. A művészházaspár Kézdivásárhelynek hagyott alkotásaiból állandó kiállítás nyílt a városban.

Bencsik János 1945.január.02.

Bencsik János (Budapest, 1945) grafikus, festő.

Művészeti tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában, szobrászati szakon, Nagy Pál irányításával végzi 1959-63 között. Ezt követően, a Bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója 1965-71 között, mestere Eugen Popa. Tanulmányai befejezését követően Bukarestben él, 1976-78 között a bukaresti főiskolán, grafikai szakon tanít. 1989-ben áttelepül Magyarországra, Budapestre.

Munkáiból kiállítást rendeznek az erdélyi nagyvárosokban (Marosvásárhely, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy), Bukarestben, majd Budapesten és további európai városokban (Torinó, Genf,Strasbourg).

Jovián György 1951.december.27.

Jovián György (Szilágysomlyó, 1951) festô, grafikus.A Nagyváradi Zenei és Mûvészeti Líceumban kezdte mûvészeti tanulmányait, majd Bukarestben a Nicolae Grigorescu Képzômûvészeti Fôiskolán folytatta 1970-75 között. Tanárai Florin Mitroi, Constantin Blendea és Marius Cilievici voltak. A diploma megszerzése után a fôiskola mesterképzô ösztönndíjasa, majd számos további ösztöndíjjal gyarapítja tudását Európa jelentôs nagyvárosaiban (Róma, Párizs, Lisszabon).

1977-tôl 81-ig a Nagyváradi Állami Színház díszlettervezôje. 1982-ben áttelepül Magyarországra, Budapestre. Itt a Játékszínben majd a Merlin Színházban grafikusként dolgozik. 1999-tôl nyugdíjazásáig a Petôfi Irodalmi Múzeum munkatársa. Az erdélyi és a magyarországi városok mellett munkáit kiállították Európa több nagyvárosában is (Bécs, München, Róma, Párizs, Berlin, Stuttgart). A nagyváradi Pátria Filmszínház homlokzatának “Három fa” címû márványmozaikját 1982-ben készítette.

1999-ben Munkácsi Mihály díjat kapott, 2007-óta a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja.

Kopacz Mária 1941. december.21.

Kopacz Mária Marosvásárhelyen született festô, grafikus és író. A Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán, grafikus szakon végzett. Ezután Kolozsváron élt és alkotott, majd 1996-ban Magyarországra, Szentendrére költözött. Regényeket is írt (pl.; A babiloni karperec, Borika és a padlás manója) melyeket maga illusztrált. Munkáit számos kiállításon ismerhették meg Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Csíkszeredában, Bukarestben, az anyaországban (Budapest, Szentendre, Miskolc, Sopron) és jónéhány európai nagyvárosban is (Bécs, Párizs, Stuttgart, Bázel, Pisa). Legutóbb az idén márciusban “Az én kertem” címû kiállításán mutatta be mesés festôi világát a szentendrei Új Mûhely Galériában.Isten éltesse a mûvésznôt!

Xantus Géza 1958.december.18.

Xantus Géza (Csíkszereda, 1958) festô, grafikus, szobrász születésnapja.Szülôvárosában kezdi mûvészeti tanulmányait (1982 – 86), mestere Beczássy Antal, majd Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen teológiát végez (1990 – 95). Késôbb Rómában tanul ösztöndíjjal az Accademia di Belle Arti-ban (1999 – 2003), mester prof. Nunzio Solendo. Az így megszerzett tudásával egyházi alkotásokra szakosodott.Jelentôsebb munkái láthatóak Budapesten (a Magyar Püspöki Konferencia Kápolnájának szines üvegablakai, 1996), Miskolcon (az Avasi Templom szentélyfreskója, 1998 és a Jezsuita Gimnázium Kápolnájának oltárképe, továbbá szines üvegablakai, 2001), Szatmárnémetiben (a Szent Család Templom oltárképe 2005) és Csíkszeredában (a Csibai Templom Szent Lôrinc oltárképe, 2001, valamint a Csíktapolcai Ravatalozó Kápolnájának freskója, 2005).Alkotásaiból kiállítást rendeztek többek között Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Budapesten, Egerben, Gyôrben továbbá Helsinkiben és Rómában is.Xantus Géza tagja a Barabás Miklós Céhnek.

Bocskai Vince 1949.december.16

Bocskai (Bocskay) Vince (Szováta, 1949) Mûvészeti tanulmányait a Marosvásárhelyi Képzômûvészeti Középiskolában kezdte (1964-68), itt Izsák Márton és Hunyadi László voltak a tanítói, majd a Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán (1968-74) folytatta tanulmányait, ahol Kós András, Korondi Jenô, Lôwith Egon és Virgil Fulcea voltak a mesterei. A diploma megszerzése után hazament szülôvárosába. Ma is ott él, dolgozik, alkot és rajzot tanít a helyi iskolában. A rendszerváltozás Romániában is lehetôséget adott a helyi közösségeknek, hogy akaratuk szerinti köztéri szobrokat állítsanak. Ennek következtében Bocskai Vince rengeteg megrendelést kapott és számos, szebbnél-szebb alkotása került közterekre Erdélyben és az anyaországban. Csak a legjelentôsebbek: Marosvásárhelyen Bernády György (1994), Gyulán Apor Vilmos (1998), Sepsiszentgyörgyön Gróf Mikó Imre (1998), Kolozsváron Márton Áron (1998), Csíkszépvizen Szent László (2009), Sepsiszentgyörgyön Kálvin János (2014) egész alakos szobrai és Sopronban Sütő András mellszobra (2011) került felállításra.

Tagja az újjáalakult Barabás Miklós Céhnek, 2007-ben Magyar Mûvészetért-, 2009-ben Pro Cultura Hungarica díjat kapott. 2011-óta a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja.

Isten éltesse a mûvész urat és minél tovább tartsa meg nekünk alkotó erôben és egészségben.

Vass Tamás 1942.december.15.

Tragikusan fiatalon elhunyt Vass Tamásnak (Marosvásárhely, 1942 – Marosvásárhely, 1988). Tanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Marosvásárhelyen a Zenei és Képzômûvészeti Líceumban végezte. Innen vezetett az útja a Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolára. Vásárhelyen Nagy Pál, Kolozsváron Feszt László voltak a tanító mesterei. 1970 és 71 között a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör grafikai szerkesztôje. Ezt követôen szabadfoglalkozású mûvészként szülôvárosában élt és alkotott haláláig. 1972 és 87 között az Új Élet és a marosvásárhelyi Igaz Szó címû lapok külsôs grafikai munkatársa, 1982-tôl 87-ig a Dacia, a Kriterion és az Ifjúsági Könyvkiadôk számos kiadványát illusztrálta.Jelentôsebb kiállításai: Marosvásárhely (1979, 1987, 2004) Szováta (1979) Kolozsvár (1987) Sepsiszentgyörgy (1988).Önemésztô életmódja méltatlanul korai halálhoz vezetett.

Márton Ferenc 1844.december.15.

Márton Ferenc (Csíkszentgyörgy, 1884 – Budapest 1940) festô, grafikus, szobrász és építész születésnapja.Iskoláit Csíksomlyón kezdte, majd Kézdivásárhelyen érettségizett. Ezt követôen Csík vármegye támogatásával és ösztöndíjával a Budapesti Rajztanárképzô Fôiskolára járt 1903 és 1908 között. Mesterei Székely Bertalan és Hegedűs László voltak.Az Első világháború idején katonaként szolgált, és hadi festôként dolgozott az olasz, a szerb és az orosz harctéren, mintegy háromezer rajzot és képet készített ezeken a helyeken. A háború befejezését követôen Budapesten telepedett le.Jelentôs köztéri alkotásai: Kecskeméten Katona József síremléke (1930), Szegeden I. világháborús emlékmû (1921), Budapesten a Baár – Madas Református Gimnázium sgrafittoi. Szülőfalujában iskola viseli a nevét, szobrot állítottak emlékére és munkáiból emlékszobát rendeztek be.(A portré Aba-Novák Vilmos alkotása.)

Albert László 1926.december.03.

Albert László (Petrilla, 1926 – Marosvásárhely, 2006) születésnapja van.

Zsil-völgyi bányász családból származik, szüleivel 1940-ben Marosvásárhelyre költöztek. Tanulmányait 1942 és 48 között a Marosvásárhelyi Városi Festőiskolában, azt követően 1948 és 55 között a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mesterei Kádár Tibor, Aurel Ciupe és Miklóssy Gábor voltak. Ezt követően Marosvásárhelyen élt és alkotott a haláláig.

Jelentősebb kiállításai: Marosvásárhely (1976, 1986, 2001, 2006), Székelyudvarhely (1979), Csíkszereda (1980), Kézdivásárhely (1980), Sepsiszentgyörgy (2017).

Munkásságáról Banner Zoltán készített monográfiát.

Nagy Ödön 1957.december.01.

Nagy Ödön (Marosercse, 1957 – Csíkszereda, 2017) szobrász, grafikus és festő születésnapja. Tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában, majd 1979 és 84 között a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, üveg – kerámia szakon végezte. Csíkszeredán élt, 1991 – től a Nagy István Művészeti Iskolában szobrászatot és rajzot tanított.

Jelentősebb köztéri alkotásai: a csíkszeredai Millenniumi templom (tervezte Makovecz Imre) kupolájának négy rézangyala és belül a Feltámadt Krisztus szobra (2003), a Márton Árpád Főgimnázium festett üvegablakai, Gál Sándor tábornok mellszobra (1998), Madéfalván Zöld Péter egész alakos szobra (2005) és a Jézus Szíve szintén egész alakos szobor (2006), Csíkszentkirályon Szent István király egész alakos szobra (2001).

Csíkszeredán kívül Kolozsváron és a kanadai Reginában volt kiállítása.

Szomorú, de ereje teljében ragadta el a végzet.

Kedei Zoltán 1929.november.29.

Kedei Zoltánt (Rava, 1929) köszöntjük születésnapján. Gazdálkodó család gyermekeként született. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd a székelykeresztúri Orbán Balázs Unitárius Gimnáziumban tanult és érettségizett. 1950-ben, amikor földjeitől megfosztják a családot Marosvásárhelyre költöznek. Bár felveszik a Kolozsvári Ion Andreescu Képzővűvészeti Főiskolára, a család anyagi helyzete nem teszi lehetővé további tanulását, így autodidakta módon képezte magát festővé. 1955-óta Marosvásárhelyen alkot.

Jelentősebb kiállításai: Marosvásárhely (1967, 1999, 2004, 2015, 2019) Debrecen (1990) Budapest (1986, 2020).

Isten Éltesse Kedei Zoltánt!

ifj.Feszt László 1957.november.20.

ifj. Feszt László (Kolozsvár, 1957) grafikusnak.

Mûvészcsaládban született, édesapja Feszt László kiváló kolozsvári grafikus. Tanulmányait 1977 – 82 között a Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végezte, majd ezt követôen, 1983 – tól 89 – ig a Kolozsvári Magyar Szinház díszlettervezôje.

1990 – ben Magyarországra költözött. Elôször Szombathelyen, most Budapesten él.

A KISBEREKI BÖSZÖRMÉNYEK címû könyhöz készített borítójával a néhány hete elhynyt Szôcs Gézára is emlékezünk

Makár Lajos 1927.november.18.

Makár Alajos (Nagykároly, 1927 – Kolozsvár, 1989) festômûvésznek. Gyermekkorában egy háborús gránát felrobbanása után hosszú ideig kórházba került, és ekkor kezdett el rajzolni.

Tanulmányait kezdetben Bukarestben, majd Kolozsváron a Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végezte, Miklóssy Gábor tanítványaként. Kolozsváron élt és alkotott. A festés mellett kirakatrendezô és színpadi díszletfestôként is dolgozott, hagyatékában erre mutató vázlatok is megtalálhatóak. 63 évesen hunyt el.

Nagyobb kiállítás munkáiból halála után került megrendezésre szülôvárosában, Nagykárolyban, Kolozsváron, Bukarestben és az Erdélyi Mûvészeti Központban, Sepsiszentgyörgyön. Hagyatékát az örökösei gondozzák.

(A portré fotó Csomafáy Ferenc felvétele)                     

Hunyadi László 1933.november.15.

Hunyadi László (Küküllôdombó, 1933) marosvásárhelyi szobrászmûvész születésnapja.

A Marosvásárhelyi Mûvészeti Középiskolát követôen a Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végezte tanulmányait. Mesterei Kós András, Vetró Artúr, Szervátiusz Jenô, Bandi Dezsô, Ion Irimescu és Izsák Márton voltak. A végzést követôen a Marosvásárhelyi Állami Bábszinház tervezôje, majd 17 évig a Mûvészeti Középiskola tanára. 1978-óta szabadfoglalkozású szobrász.

Jelentôsebb köztéri alkotásai: az 1848-as Székely Nemzetgyûlés emlékmûve Agyagfalván (1980), Orbán Balázs egészalakos szobra Székelyudvarhelyen (1994), a II. világháború áldozatainak emlékmûve Keszthelyen (2001), Szent István egészalakos szobra Kiskunfélegyházán (2005).

Marosvásárhely díszpolgára (2009), Magyar Örökség díjas (2009), a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja (2011). Munkásságát 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével is elismerték.

Megítélésem szerint a kortárs magyar mûvészet egyik legjelentôsebb szobrásza.

Isten éltesse a mûvész urat 87. születésnapján és tartsa meg alkotó erejét minél tovább nemzetünk gyönyörködtetésére!

Kós András 1914.november.04.


Kós András (Sztána, 1914 – Kolozsvár, 2010) szobrász-.Kós Andrásnak az itt látható Bethlen Gábor szobra 1941-ben készült a Magyar Királyi Kormányzat megbízásából, Hóman Bálint kultúrális miniszter idejében. Felállítását a történelem viharjai elsodorták, arra csak késôbb, 2003-ban került sor az eredetileg tervezett kolozsvári helyszín (a Farkas utcai templom elôtti tér) helyett Nagyváradon, a Petôfi Parkban. Az alkotó mester 89 évesen megélhette a szobor felállítását.

93. születésnapján szobrainak jelentôs részét a Farkas utcai templomnak adományozta ahol ma is láthatóak.

Szolnay Sándor 1893.november.04.


Szolnay Sándor (Kolozsvár, 1893 – Kolozsvár, 1950) festômûvész.Szolnay Sándor korának kiemelkedô festôje, 1930-ban Kós Károllyal (aki Kós András édesapja) megalapította a Barabás Miklós Céhet. A társaság további tagjai (Gallasz Nándor, Zsögödi Nagy Imre, Jándi Dávid) azonos évben, 1893-ban születtek, Mund Hugó pedig 1892-ben. A Farkas utcai Teleki palota termeiben rendeztek kiállításokat az erdélyi régió fiatal mûvészeinek. 11 kiállításon 1300 mûvet mutattak be.

Szolnay volt az egyedüli, akit festôtársai is “Mester”-nek szólítottak. Festôi munkássága mellett komoly közösségszervez tevékenységet is végzett. Manapság árveréseken néha elôforduló munkái tekintélyt parancsoló összegekért kelnek el.