http://magyartrikolor.com/

2021. november 24.-én 17 órakor tartottuk Budapestre az E – Galériába Csomortáni Gál László ,,… fák újragondolva ..” című kiállítás megnyitóját. A kiállítást megnyitotta Antalffy Péter történész, közreműködött Heinczinger Mika a Misztrál együttes tagja.

Elhangzott Csomortáni Gál László kiállítás megnyitóján:

,, Egy ízig – vérig kortárs művésznek a kísérleteit láthatjuk , miközben amihez visszanyúl az a hagyományoknak az újraértelmezése lesz “

( Antalffy Péter )

https://kerengo.webnode.hu/l/a-nap-es-a-feny-szamara-ugyanaz/

Kedves Művészetpártoló Barátaink !

Szeretettel hívunk benneteket Simon Endre Tájrétegek Színhorizont című kiállítás megnyitójára 2021. október 12.-én (kedd) 17.00 órára az E – Galériába.

Csomortányi Gál Lászl2

 „Csíki embernek lévén azért nálunk a fa a többség”

Jó Napot Kívánok!

Köszöntöm kedves mindannyiukat itt Mádon, a Demetervinben, ahol a nyári napforduló alkalmából rendeztük meg Csomortáni Gál László „csíki” művész, „Áldott nap, szent nap, benned jár az Isten” című kiállítását.

A napforduló az az időpont, amikor éves égi útján a Nap észak-déli mozgása ellentétes irányúra változik. Legalább is mi így látjuk, mi ezt érzékeljük.

Két napfordulónk van. A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb. Engedjék meg nekem, mint aki a téli napfordulón született, hogy a nyári napfordulóról mondjak néhány gondolatot, talán szimbolikusan is szemléltetve a kettő szoros összetartozását.

A keresztény világban mindkét napfordulóra egy-egy nagyon jelentős bibliai személy születése esik. A téli napfordulón van Jézus Krisztus születésnapja (bár némi naptárszámítási eltérés miatt 2-3 nappal később tartjuk), a nyári napfordulóra pedig Keresztelő János születésének napja esik.

Június 21-én az északi félteke leghosszabb nappalát és a legrövidebb éjszakáját élhetjük át. Ez Szent Iván napja, éjszakája amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap. Szent Iván napja Keresztelő Szent János napja. Az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakból származik, illetve a János név szláv formájából.

Keresztelő Szent János ebben a fényben született és ebből a fényből merített erejével, hitével keresztelte meg Jézust, aki majd győzedelmeskedik a halálon. A keresztény szimbolikába így él a két napforduló, a fény (azaz a Nap) és az éj (azaz a Hold) kettőse.

Ipolyi Arnold máig érvényes monumentális művében, a Magyar Mythológiában ugyanakkor határozottan azt állítja, hogy a magyar ősvallásban – tehát még a kereszténység felvétele előtt – a nyári napforduló, a későbbi Szent János ünnep a „Napistennek” volt szentelve. Ezt a hagyományt őrizték tovább őseink amikor Szent Iván napjának éjjelén mindenfelé – erdőkön, mezőkön, völgyekben és hegyeken – tüzeket gyújtottak, és e tüzek mentén különböző rítusokat űztek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az itt látható munkák, alkotások döntő mértékben fára, fenyőfára készültek. Az eljárás ismert a képzőművészet világában. A középkorban festettek fára táblaképeket, és a templomok festett szárnyas oltárai is fára készültek. Itt ebbe a metodikába egy új gondolat, egy új dimenzió kerül. Most nem egy új fa felület válik a festékanyag, a műalkotás hordozójává, hanem egy korábban valamilyen funkciót betöltött fa felület, eszköz, tárgy születik újjá, olyan formában, hogy létével, alakjával, rajzolatával inspirálja a művészt. Csomortáni Gál László keze alatt újjá születnek olyan fa eszközök, amik már korábban hasznos „életet” éltek, de az idő eljárt felettük. Ez egy csodálatos újjászületés, amihez az alkotó művész teremtő ereje szükséges. A teremtéshez felhasználja a (fa)tárgyban korábban felhalmozódott értékeket, a tárgyak korábbi életében megjelent erényeit. Így lesz a halott (vagy csak annak vélt) tárgyakból újra élő műalkotás.

Ez a mai világban egy példát mutató alkotási, teremtési filozófia. Nekünk is erre a gondolkodási módra van szükségünk itt a világörökség részét képező tokaji borvidéken. A múlt felhalmozott tudását, örökségét a mai élet részévé tenni.   

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Csíkban, a Hargita lankáin a teremtő fenyővel, fenyőfával ajándékozta meg az ottaniakat. A fenyő a fény fája, feltehetően már az emberiség őskorában is mágikus fa volt. Örökzöld ágai a téli napforduló utáni világosságot, az újjászületést, a meleg és a fény újbóli visszatértét jelentik. Az életerőt, az állandóságot, a hosszú életet szimbolizálják.

Kívánom mindannyiunknak, hogy a nyári napforduló napján merítsünk erőt a természet erejéből és ebben segítsen minket Csomortáni Gál László alkotásainak szépsége és spirituális ereje.

A kiállítást ezennel megnyitom.

Tisztelt  Művészetpártoló Barátunk  !

A Tokaji Borbarátnők Társasága nevében támogatási kérelemmel fordulunk Önhöz, Szent Orbán csontereklyéjének tárolására és „utaztatására” szolgáló ún. „utazó ereklyetartó” elkészítése ügyében. A Tokaji Borbarátnők Társasága a 2021-es Tokaji Szent Orbán Napokhoz (2021. május 25), illetve az 52. Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszushoz (NEK) (2021. szept.) kapcsolódóan egy Szent Orbán ereklyetartót tervez elkészíttetni Lenzsér-Mezei Kata ötvösművésszel. A tervezett ereklyetartó művészi és minőségi megoldást biztosít a Monokon található Szent Orbán teljes csontereklye egy darabkájának tárolására, „utaztatására”. A tervezett ereklyetartó stílusában illeszkedik az 52. NEK tiszteletére készült monstranciához (az Eucharisztia ünnepélyes megmutatására szolgáló liturgikustárgy), melyet erre az alkalomra kiírt pályázat győzteseként Lenzsér-Mezei Kata készített el. A monstrancia ünnepélyes bemutatása 2020. február 25-én volt Budapesten, az E-Galériában, ezt követően Mádon a 2020-as Tokaji Szent Orbán Napon szerettünk volna bemutatni. Sajnos ez a kiállítás a koronavírus-járvány miatt elmaradt. A Tokaji Borbarátnők Társasága felkérte Lenzsér-Mezei Katát a Szent Orbán „utazó ereklyetartó” megtervezésére, mely kérésnek a művésznő eleget tett, és az elkészítéséhez árajánlatot adott. E szerint az 52. NEK monstranciájához stílusában illeszkedő Szent Orbán „utazó ereklyetartó”

( mérete: 20,3×23,23 cm, anyaga: aranyozott titán, ára: 1.206.500.-  Ft)

Meggyőződésünk, hogy a Lenzsér-Mezei Kata tervei alapján készülő ereklyetartó hatékonyan tudja támogatni Szent Orbán csontereklyéjének széleskörű megismertetését, és az 52. NEK liturgikus tárgyaival egységes dizájn lehetőséget teremt a kongresszushoz való kapcsolódásra, egyúttal Tokaj e kiemelkedő jelentőségű kultúrtörténeti kincsének nemzetközi szintű bemutatására is. A Tokaji Borbarátnők Társasága az ereklyetartó árának csak egy részét képes önerőből finanszírozni. Mindemellett úgy érezzük, hogy közös támogatással közös ügyet szolgálunk. Szent Orbánnak, a borászok, szőlészek védőszentjének csontereklyéje a világon egyedül itt található Tokaj-Hegyalján, Monokon. Kultuszának felemelése nagy lehetőséget kínál borvidékünk gazdagításához. Tokaj hírnevének erősítése minden Tokajt-Hegyalját szerető ember szép feladata, ezért tisztelettel kérjük, hogy az ereklyetartó elkészítését – lehetőségeihez mérten – szíveskedjenek támogatni. Minden forint számít! Támogatásukat kérjük, hogy a Tokaji Borbarátnők Társaságának Bankszámlájára utalják.

Számlaszám: 11600006-00000000-12759189

Segítségüket köszönjük!

Bővebb információval szívesen állunk a rendelkezésükre

Mád,2021.02.17                                                                    Tisztelettel:

                            Béres Klára , Kulcsár Edit, Majer Jánosné, Prácser Hajnalka

Kérjük SZJA 1% -os  támogatásukat ajánlják fel az Erdély Művészetéért Alapítvány javára galériánk fenntartására.

ADÓSZÁMUNK: 19006451-1-41

Hisz az elkövetkezô egy évben a születésnapjukon köszönteni fogjuk az elmúlt száz év legjelentôsebb erdélyi magyar képzômûvészeit.

Szatmár megyében született Petkes József (Tasnád, 1928.02.04. – Létavértes, 2016.04.20.) festô, néprajzkutató .Elemi és polgári iskoláit Tasnádon járja és a Kolozsvári Mûvészeti Gimnáziumban érettségizik. 1948-ban felvételt nyer a Kolozsvári Mûvészeti Intézet festészet-pedagógia szakára és amikor, 1954-ben végez az iskola neve már Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola. Mesterei Kádár Tibor, Abrudán Péter, Mohy Sándor és Nagy Imre. Rajztanárként elôször moldvai városokban (Szucsáva 1954-55, Jászvásár 1955-56, Campulung Moldovenesc 1956-58) kap tanári állást. Ezután hazakerül szülôvárosába (1958-63), innen Szatmárnémetibe (1963-85). 1986-ban feleségével áttelepül Magyarországra, a Nyíregyháza melletti Orosra, ahol a Sóstói Múzeum muzeológusa nyugdíjazásáig. Szinte minden erdélyi városban rendeznek kiállítást munkáiból. Áttelepülése után a magyarországi nagyvárosok (Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc) mellett munkái eljutnak Svédországba (Stockholm, Göteborg) és Németországba (Dortmund) is.

A 75. és a 80. születésnapjára egy-egy rövid, kétnyelvû (magyar, román) monográfia jelenik meg a mûvészrôl.