Cimke archivum » Aba Béla «

2009. október 21., szerda 

Aba Béla grafikusművész (1942. Budapest)

Aba Béla

Aba Béla

Aba Béla grafikusművész 20 év változásai című kiállítása 2009. október 20-án nyílt meg. A tárlatot megnyitotta Demeter Ervin. Közreműködött Kardos Mária és Sipos Mihály. A kiállítás 2009. november 25-ig volt megtekinthető.

megnyiton

Aba Béla Budapesten született 1942 decemberében. Életpályáját érthetően az állampárt időszakára jellemző szorító körülmények határozták mag. Érettségi után többször eredménytelenül felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol végül Jogász államhivatalnok elődeire, az Állami Számvevőszéki nagyapjára, vagy a Földművelésügyi Minisztériumból eltávolított édesapjára és mérnök bátyjára utalva közölték, miért a sorozatos elutasítás:  “Ilyen családban egy diplomás éppen elég”.  Kitanulta hát a nyomdász mesterséget, majd Lipcsébe ment és közel három évig vendégként a Grafikai Könyvművészeti Főiskola előadásait hallgatta.
Visszatérve állás vállalt a Magyar Hirdetőben, ahol előbb nyomdai előadóként, majd a reklámszerkesztőség vezetőjeként, végül 20 év kihagyás után vezérigazgató helyettesként dolgozott. Élete meghatározó időszakát azonban a Derkovits Alkotóközösség és a Képzőművészeti Alap tagjaként, mint szabadfoglalkozású grafikus töltötte. A Békéscsabai Grafikai Biennálék és az Év legjobb plakátja kiállítások rendszeres résztvevőjeként pályadíjak, nívódíjak jelezték fejlődését. Egyéni kiállításai Kiskunmajsán, Oroszlányban, Pakson, Újpesten majd Pesthidegkúton voltak. Jónéhány nagyerejű, emlékezetes plakát, hanglemezborító fűződik nevéhez, mint a Szegedi Népdalfesztivál, István a király, Evita, vagy arculattervek, mint a Hungarhotels, a Casino Budapest, Club Tihany, az MDF, majd a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. De könyvborítókat is tervezett, mint pl. az Egy gésa vallomásai, Női test, női bölcsesség, a Tárki által kiadott könyvsorozat, vagy Jobbágy Károly József Attila díjas költő 1956-ot idéző verseskötetének lapjai stb.).
Aba Béla alkotásai az alkalmazott grafika műfajának megfelelően leginkább nyomdai produkcióként jelennek meg. Munkáira jellemző a nemzeti elkötelezettség, és egyfajta jelképes nyelvezet, mely majd’ minden munkájában jelen van.

aba-meghivo-vegleges3

„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül, ha kihunysz:
a Haza minden előtt.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

megnyiton-2Bizonyára Önöknek is ismert Kölcsey Ferenc emléklapra írott verse.
2001-ben, amikor a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok megjelenését, arculatát terveztük, Aba Béla javasolta nekünk jelmondatként a szolgálatoknak: A Haza minden előtt, és amikor elkészítette a terveket és valóban elgondolkodtunk rajta, úgy éreztük, hogy Aba Béla magát adta, Aba Béla szívéből jött. Ha valakitől hiteles, akkor Aba Bélától hiteles volt ez a mondat, hogy a Haza minden előtt.
20 év változásai címmel megnyíló kiállításának felkiáltó- és kérdőjelei nem csak az elmúlt 20 évet tekintik át, hanem annak gyökereihez nyúlnak hozzá, időbeli gyökereihez és megkockáztatom, szellemi, talán nyugodtan mondhatom, spirituális gyökereihez, 1956-hoz.
A rendszer változása, a 20 évvel ezelőtti időszak közel 50 évesen éri Aba Bélát, a grafikust, aki azt gondolom, hogy közösségi ember. Ekkor alakulnak az új szervezetek. Először azt mondják alternatív szervezetek, később mindenféle mozgalmak, sőt politikai pártok. Már kezdet kezdetén, még az Ó utcában, egy fa barakkban, majd később a Bem téren, a székházban találjuk Aba Bélát, munka után, mellett, alatt, amikor ott töltötte délutánját, estéit, mert ezek az új szervezetek nem csak maguk voltak újak. Számos új jelenséggel, fogalommal, tennivalóval találkoztak, megmutatni magukat, plakátot készíteni, arculattal rendelkezni. Ebben időben találjuk Aba Bélát az egyik legjelentősebb és a legnagyobb, a rendszerváltozás szempontjából – most történelemről beszélek – politikai erőnél, a Magyar Demokrata Fórumnál.
Három olyan munkát szeretnék kiemelni vagy különösebben a figyelmükbe ajánlani, ami megítélésem szerint méltán fémjelzi Aba Béla munkásságát és büszke lehet rá.
Az első, amit talán gyökereknek említettem, hisz a maga idejében, 1983-ban, az István a király nem csak új és egyedülálló, hanem akkoriban még nem elfogadott, nemzeti érzelmű és egy elsöprő erejű, a társadalomban meglévő és megbúvó gondolat csírákra serkentő és ösztönző mű volt, aminek a plakátját Aba Béla készítette. Hozzányúlva ahhoz a hagyományos, igazi, ősi magyar mondavilághoz és szimbólumvilághoz, amit a plakátban megtalálunk.
Aztán ha a 20 év kezdetét nézzük, akkor, mint említettem Aba Bélát egy nemzeti mozgalomnak a környékén találjuk. Ha le akarom egyszerűsíteni, s talán a fiatalok kedvéért kell, két nagy politikai csoportosulás volt akkoriban, mert két útja mutatkozott meg a rendszerváltozásnak.
Az egyik egy olyan út és olyan csoport volt, ami alapvetően külföldről jött. Azokból az országokból, elsődlegesen az Egyesült Államokból, akik úgy gondolkodtak, hogy a demokratikus társadalmi berendezkedést, a maguk módján, mindenhol segíteni kell a világon. Tehát egy olyan csoport volt, akik elsősorban ezeknek az embereknek a támogatását élvezte. Ma már tény, hogy az Egyesült Államok Budapestre akkreditált nagykövete, Mark Palmer alakította ezt a pártot, ami a Szabad Demokraták Szövetsége névre hallgat ma.
S egy másik olyan mozgalom, ami később Magyar Demokrata Fórum nevet kapott, írók, költők, baráti társaságok, művelődési házak és kis közösségek szervezetéből alakult ki. Ha úgy tetszik a nemzet önvédelmi erejéből, túlélőképességéből nőtt ki. S talán nem véletlen, hogy Aba Bélát ennek a csoportosulásnak a kellős közepén találjuk. A választásokhoz közeledve megjelennek plakátjai, az a plakát pl., amikor a Rákosi címert összetörve bújik ki új címerünk, de számos olyan kiadvány és nagyon sok minden fűződik a nevéhez, amit akkor még mindannyian csak kerestünk és igazából a hős korszakban, munka után, barkács-eszközökkel elindult a maga útjára, és ebben Aba Bélának oroszlánrésze van. Az egyik alapító MDF atyával beszélgettem néhány hete, erre a kiállításra is készülve, mondta, hogy tudod, az aranycsapat még mindig néha összeül, és ebbe a körbe sorolta Aba Bélát is.
A következő munkához több mint tíz évet kell ugranunk, 2001-be jutunk el, ez a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatoknak a címere, arculata, megjelenése. 2001-ben, három évvel a kormányváltás után jutottunk el oda, hogy azzal is foglalkozzunk, hogy ezeknek a szolgálatoknak a külső megjelenése a lelkiségüknek, vagy az a vízió, amilyennek mi szeretnénk alakítani a lelkiségüket, megjelenjen és akkor kértem meg Aba Bélát, hogy ebben a munkában legyen segítségünkre. Volt természetesen logója, arculata a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatoknak és látszólag nem is nagyon más, mint amit mi látunk. Az volt a különbség, hogy a madár rajta az amerikai sas volt, mi lecseréltük a turulra, a kerecsensólyomra. Jelmondatként szolgálatokként változó latin jelszó volt, így: a hír száll, de mi lecseréltük arra, hogy: a Haza minden előtt. A lovagi pajzs is volt, de az sem egészen ilyen volt. De itt a jó példa arra, hogy az Árpádsávot a megfelelő helyen, a megfelelő szimbólumrendszerbe és hitelesen állítjuk, akkor ma is sokszor hivatkozási alap, talán nem ok nélkül az Árpádsávos zászlót használók részéről, hogy „de hát kérem szépen” a Nemzetbiztonsági Hivatalnak is ott van a pajzs emblémáján. S olyan erősnek bizonyul a pajzs, hogy az elmúlt, nem könnyű 7 év viharait is túlélte, még a mai napig is áll, és remélem, hogy így is fog tovább maradni. Kard is volt annak az amerikai sasnak a csőrében, csak éppen nem ilyen, most jelenleg egy Szent István, egy hiteles Szent István kard van a csőrében. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy az a munkásság, amivel Aba Bélát megismertük mennyi számos ponton és hosszú, hatásaiban a mai napig élő módon itt van közöttünk. Bizonyára nem sokan tudták eddig, hogy az István, a király plakátját Aba Béla tervezte, vagy, hogy a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok egységes arculatát Aba Béla tervezte.
Néhány napja a Duna Televízióban láttam egy beszélgetést Bélával, ebben a műsorban olyan műsorvezető van, aki szereti a riportalanyok helyett is elmondani a mondókájukat, de ez most segítségére volt Bélának. Erről a kiállításról volt szó és mondja neki a műsorvezető, hogy a Vármegye Galéria az az Erdély Művészetéért Alapítvány galériája és kérdi, mit gondol miért lesz Önnek a Vármegye Galériában, az erdélyiek kiállító helyén kiállítása. Meg sem várta a választ és mondta: Nem gondolja, hogy azért, mert a maga munkássága is így kötődik a nemzethez és ehhez a gondolkodásmódhoz? Aba Bélának könnyű dolga volt, csak bólintani kellett a műsorvezetőnek.
Igen, ezért fogadjuk sok szeretettel Aba Béla kiállítását, egy olyan művészét, aki nem csak az elmúlt 20 évben tette fel a felkiáltójeleit, a kérdőjeleit, hanem, reméljük, még sokáig így tesz, szükség lesz még rá. S, hogy hű legyen önmagához néhány 2009-es plakátot is látunk a kérdőjelek és a felkiáltójelek között.
Egy olyan művészt ismerhettünk meg Aba Bélában, akinek a nemzet sorsáért nem csak dobog a szíve, hanem tenni is tud és kíván valamit.
Köszönjük, hogy elhoztad a munkáidat! A kiállítást ezennel megnyitom.

 

Demeter Ervin
Aba Béla kiállításának megnyitóján a Vármegye Galériában, 2009. 10. 20.

Kategoria: Nincs kategorizálva  | Cimkek:  | Szoljon hozza