2021 január 14., csütörtök

Új Sorozatot indítottunk Évfordulósok címmel.
Az elkövetkezô egy évben a születésnapjukon köszönteni fogjuk az elmúlt száz év legjelentôsebb erdélyi magyar képzômûvészeit. Jelenleg 185 elismerésre méltó mûvészt jegyzek.

Pallos Sch.Jutta 1952.január.12.

Pallos Sch. (Schönauer) Jutta (Szászrégen, 1925 – Stuttgart, 2020.12.03.) festô, grafikus. 1948-ban nyert felvételt a Kolozsvári Magyar Mûvészeti Intézet festészeti szakára, mesterei Kovács Zoltán, Miklóssy Gábor és Nagy Imre. 1954-ben, amikor végez, már Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskola néven kétnyelvû, egyetemi rangú intézmény. A következô két évben a kolozsvári Népi Mûvészeti Iskola tanára, majd ezt követôen szellemi szabadfoglalkozású mûvész. Szivesen keresi fel a középkori erdélyi városokat, ahol az építészet megmaradt értékeit örökíti meg, és a falvakat, ahol a népi kultúra akkor még fellelhetô gyökerei inspirálják munkáit. Az erdélyi városok mellett (Kolozsvár, Nagyenyed, Zilah, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Bánffyhunyad) a hatvanas évek végétôl munkái rendszeresen eljutnak Németországba (Düsseldorf, Stuttgart, Berlin, Bréma, München) is. Bécsben elôször 1972-ben, Budapesten 1994-ben mutatkozik be.1986-ban kivándorol családjával Németországba, elôször Karlsruhéba, késôbb Stuttgartba költöznek.2008-ban Banner Zoltán tollából, a Marosvásárhelyi Mentor Könvkiadó gondozásában monográfia jelenik meg munkásságáról. 2012-ben húsz jelentôs, negyven éver átfogó alkotását a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozza.

Kosztándi B. Katalin 1935.január.02.

Kosztándi B. Katalin (Székelyvarság, 1935 – Kézdivásárhely, 2018) festő.Tanulmányait a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1953 – 57 között végezte, mesterei Kádár Tibor és Mohy Sándor voltak. A főiskola befejezését követően Kézdivásárhelyen az általános iskolában, majd 1961-től az Elméleti Líceum rajztanáraként dolgozik nyugdíjazásáig. Alkotásai a székely nagyvárosok mellett eljutottak az anyaország fővárosába is. Munkásságáról a “Műterm” sorozat keretében monográfia jelent meg.

2014- ben Magyar Arany Érdemkeresztet, a következő esztendőben Háromszék Kultúrájáért Díjat kapott együtt a férjével a közösen végzett művészeti tevékenységükért.

Élete és munkássága csodálatos harmóniába forrott össze férjével, Kosztándi Jenővel. A művészházaspár Kézdivásárhelynek hagyott alkotásaiból állandó kiállítás nyílt a városban.

Kopacz Mária 1941. december.21.

Kopacz Mária Marosvásárhelyen született festô, grafikus és író. A Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán, grafikus szakon végzett. Ezután Kolozsváron élt és alkotott, majd 1996-ban Magyarországra, Szentendrére költözött. Regényeket is írt (pl.; A babiloni karperec, Borika és a padlás manója) melyeket maga illusztrált. Munkáit számos kiállításon ismerhették meg Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Csíkszeredában, Bukarestben, az anyaországban (Budapest, Szentendre, Miskolc, Sopron) és jónéhány európai nagyvárosban is (Bécs, Párizs, Stuttgart, Bázel, Pisa). Legutóbb az idén márciusban “Az én kertem” címû kiállításán mutatta be mesés festôi világát a szentendrei Új Mûhely Galériában.Isten éltesse a mûvésznôt!

Makár Lajos 1927.november.18.

Makár Alajos (Nagykároly, 1927 – Kolozsvár, 1989) festômûvésznek. Gyermekkorában egy háborús gránát felrobbanása után hosszú ideig kórházba került, és ekkor kezdett el rajzolni.

Tanulmányait kezdetben Bukarestben, majd Kolozsváron a Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végezte, Miklóssy Gábor tanítványaként. Kolozsváron élt és alkotott. A festés mellett kirakatrendezô és színpadi díszletfestôként is dolgozott, hagyatékában erre mutató vázlatok is megtalálhatóak. 63 évesen hunyt el.

Nagyobb kiállítás munkáiból halála után került megrendezésre szülôvárosában, Nagykárolyban, Kolozsváron, Bukarestben és az Erdélyi Mûvészeti Központban, Sepsiszentgyörgyön. Hagyatékát az örökösei gondozzák.

Hunyadi László 1933.november.15.

Hunyadi László (Küküllôdombó, 1933) marosvásárhelyi szobrászmûvész születésnapja.

A Marosvásárhelyi Mûvészeti Középiskolát követôen a Kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán végezte tanulmányait. Mesterei Kós András, Vetró Artúr, Szervátiusz Jenô, Bandi Dezsô, Ion Irimescu és Izsák Márton voltak. A végzést követôen a Marosvásárhelyi Állami Bábszinház tervezôje, majd 17 évig a Mûvészeti Középiskola tanára. 1978-óta szabadfoglalkozású szobrász.

Jelentôsebb köztéri alkotásai: az 1848-as Székely Nemzetgyûlés emlékmûve Agyagfalván (1980), Orbán Balázs egészalakos szobra Székelyudvarhelyen (1994), a II. világháború áldozatainak emlékmûve Keszthelyen (2001), Szent István egészalakos szobra Kiskunfélegyházán (2005).

Marosvásárhely díszpolgára (2009), Magyar Örökség díjas (2009), a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja (2011). Munkásságát 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével is elismerték.

Megítélésem szerint a kortárs magyar mûvészet egyik legjelentôsebb szobrásza.

Isten éltesse a mûvész urat 87. születésnapján és tartsa meg alkotó erejét minél tovább nemzetünk

Szolnay Sándor 1893.november.04.


Szolnay Sándor (Kolozsvár, 1893 – Kolozsvár, 1950) festômûvész.Szolnay Sándor korának kiemelkedô festôje, 1930-ban Kós Károllyal (aki Kós András édesapja) megalapította a Barabás Miklós Céhet. A társaság további tagjai (Gallasz Nándor, Zsögödi Nagy Imre, Jándi Dávid) azonos évben, 1893-ban születtek, Mund Hugó pedig 1892-ben. A Farkas utcai Teleki palota termeiben rendeztek kiállításokat az erdélyi régió fiatal mûvészeinek. 11 kiállításon 1300 mûvet mutattak be.

Szolnay volt az egyedüli, akit festôtársai is “Mester”-nek szólítottak. Festôi munkássága mellett komoly közösségszervez tevékenységet is végzett. Manapság árveréseken néha elôforduló munkái tekintélyt parancsoló összegekért kelnek el.