2009 július 21., kedd

Kristófi János festőművész (1925. Monostorpetri)

A megnyitón

A megnyitón

Kristófi János nagyváradi festőművész monográfiájának bemutatója és kiállításának megnyitója 2002. február 28- án volt a Vármegye Szalonban. A könyvet bemutatta Banner Zoltán művészettörténész és Elekes Botond a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője.

Kristófi János festőművész 1925. december 15-én született a Bihar megyei Monostorpetriben, ötgyermekes földműves-gazdálkodó családban. Sokoldalú tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott, jó érzéke volt a zenéhez, s már ekkor megmutatkozott képzőművészeti tehetsége. A gimnáziumot Nagyváradon végezte el, majd 1949-54 között a kolozsvári Ion Andrescu Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol művésztanári diplomát szerzett. Festészeti tanárai Abodi Nagy Béla, Petre Abrudan, Kovács Zoltán és Mohy Sándor voltak.
1954-től napjainkig Nagyváradon él, 1955-től 30 éven át számos nemzedéket nevelt a művészet szeretetére, indított el a művészi pályán. Folyamatosan részt vett Nagyvárad és az ország művészeti életében, számtalan hazai és külföldi kiállításon szerepelt.
1960. és 2001. között számos művésztelepen dolgozott, többek között Nagybányán, Désen, Bogácson, Lakitelken, Gádorjánban.
Munkái megtalálhatók a nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, szárhegyi múzeumokban, valamint magángyűjteményekben: Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Magyarországon, Izraelben, Amerikában, Svédországban, Hollandiában, Romániában.
Munkássága műfaji gazdagságot mutat, hiszen találunk közte arcképeket, hangulatos, látomásszerű interieur – jeleneteket, de főként tájképeket, melyek egy része Erdély és Partium falvait, városait, más részük Magyarország vidékeit örökíti meg. Kristófi képei legmélyebb érzéseinkben érintenek meg bennünket, mert hangulatokat, emlékeket, emléktöredékeket, ébresztenek fel, függetlenül attól, hogy napsütötte házakat, havas templomot vagy esőáztatta utcácskát ábrázol. A lélek érzékenységével közelítő festő képein a legegyszerűbb motívum is szépséggé lényegül át.
„Kristófi János festői stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt ihlető forrásának. Látvány és érzelem együttese jelen van képein, finom visszafogottsággal és harmónia – kereső szuggesztivitással is, akár második szenvedélyében, a zenében. Választékos, mesteri biztonság árad képeiből, türelemmel kimunkált művészi megjelenítése tájnak, városképnek, otthonbelsőnek, eszményien szép nőalakoknak – egy klasszikus formátumú esztétikai ideál szól nézőihez.”

Kategória: Egyéb kategória