2009 július 21., kedd

http://www.varmegyegaleria.hu/evfordulosok/

Kosztándi B. Katalin 1935.január.02.

Kosztándi B. Katalin (Székelyvarság, 1935 – Kézdivásárhely, 2018) festő.Tanulmányait a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán 1953 – 57 között végezte, mesterei Kádár Tibor és Mohy Sándor voltak. A főiskola befejezését követően Kézdivásárhelyen az általános iskolában, majd 1961-től az Elméleti Líceum rajztanáraként dolgozik nyugdíjazásáig. Alkotásai a székely nagyvárosok mellett eljutottak az anyaország fővárosába is. Munkásságáról a “Műterm” sorozat keretében monográfia jelent meg.

2014- ben Magyar Arany Érdemkeresztet, a következő esztendőben Háromszék Kultúrájáért Díjat kapott együtt a férjével a közösen végzett művészeti tevékenységükért.

Élete és munkássága csodálatos harmóniába forrott össze férjével, Kosztándi Jenővel. A művészházaspár Kézdivásárhelynek hagyott alkotásaiból állandó kiállítás nyílt a városban.

Kosztándi B. Katalin festőművész (1935. Varság)
Kosztándi Jenő festőművész (1930. Kézdivásárhely)
Kosztándi B. Katalin és Kosztándi Jenő kézdivásárhelyi festőművészek kiállítása 2005. november 15-én nyílt meg a Vármegye Galériában. Megnyitotta Banner Zoltán. Közreműködött Ferencz Éva. A tárlat 2005. december 23-ig volt látogatható.

A megnyitón

A megnyitón

Kosztándi Jenő 1930. május 26-án született Kézdivásárhelyen. Életének első éveit Brassóban töltötte. A város és a technika, mint állandó ihletforrás végigkíséri alkotó pályáján. Néhány évet azután Hosszúfaluban élt s már itt elérte első sikereit rajzaival. 1940-ben, a bécsi döntés után a háromszéki Lemhénybe költöztek, ahol élményvilága gazdagodott a falu és a természet nyújtotta tapasztalatokkal. Középiskolai tanulmányait a kézdivásárhelyi római katolikus gimnáziumban kezdte el, majd a II. világháború végén Sepsiszentgyörgyön fejezte be tanulmányait.
A Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festő szakán diplomázott, tanárai voltak Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Kovács Zoltán, valamint Miklóssy Gábor. A főiskolán 1953-ban végzett, azóta tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének.
Szülővárosában telepedett le. 1962-ben kapcsolatba került a Brassó tartományi Képzőművészek Egyesület vezetőjével, Mattis-Teutsch Jánossal, ez a találkozás meghatározta szemléletét. Kézdivásárhelyen festészeti szakot indított, majd megalakították a Kovászna megyei képzőművészek megyei fiókját, és ennek keretében tevékenykedett 1989-ig. Tagja volt továbbá a Képzőművészek Szövetsége Országos Tanácsának is. 1971-ben szervezője a kézdivásárhelyi Elméleti Líceum keretében létrehozott, s ma is működő képzőművészeti tagozatnak, ahol nyugdíjazásáig, 1990-ig tanított.
Egyéni kiállításai mellett rendszeres résztvevője a brassói, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, szebeni megyei és állami kiállításoknak. Külföldön állított már ki Lengyelországban, Jugoszláviában, valamint volt már kiállítása Budapesten és Szentendrén is.

Kosztándi Jenő: Kilátás

Kosztándi Jenő: Kilátás

“Kosztándi a posztimpresszionista tanulságok logikáját követve, az első, klasszikus avantgárd hullám romantikájának a következetességével eljut a fény- és színreflexekkel tagolt nagy formák op-artszerű felbontásáig, egyfajta metafizikai absztrakcióig.”

Banner Zoltán: Erdélyi magyar művészet a XX. században

Kosztándi B. Katalin 1935. január 2-án született Varságon. A II. világháború után, édesapját elveszítve Nyikómalomfalvára költözik a család, az itt töltött gyermekévek alatt maradandó élményeket szerez, amelyek egész életére és a világhoz való viszonyára kihatnak.
1952-ben Székelyudvarhelyen tanítónői oklevelet szerzett, majd a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát végezte el. Tanárai Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Mohi Sándor valamint Benczédi Sándor. 1957-ben szerez oklevelet pedagógia szakon és Kézdivásárhelyen telepedik le. Az általános iskola rajztanára, majd 1961-től az Elméleti Líceumba helyezik.
A malomfalvi környezet és annak hagyományos szép formái fogva tartják, igyekszik mindazt átmenteni, amit gyermekkorában szerzett falusi környezetben, és ami a valóságban már eltűnni látszik. Az 1960-as évek végén egy, a sepsiszentgyörgyi Népművészeti Iskola kézdivásárhelyi fióktagozataként működő kört vezet felnőtteknek. Az itt folyó munka célja a népi varrottasok, öltések eredeti motívumvilágának elsajátítása. 1971-ben szervezője a kézdivásárhelyi Elméleti Líceum keretében létrehozott, s ma is működő képzőművészeti tagozatnak, ahol nyugdíjazásáig, 1990-ig tanított.
Egyéni kiállításai mellett rendszeres résztvevője a brassói, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, bukaresti tárlatoknak, de állított már ki Budapesten és Szentendrén is. 1987-ben „Érdemes tanár” kitüntetést kapott. 1990-ben a Szülőföldem Erdély című pályázaton a II. helyezés díját nyerte el.

Kosztándi B. Katalin: Régi falu

Kosztándi B. Katalin: Régi falu

“Nem a művész mutatja föl a tájat meg az azt meglakó embert, hanem maga az etnikum és az egyént magával sodró világ gyöngyözi ki az alkotó embert. Soha nem tudhatjuk meg, melyik volt az a lélegzetvételünk, mikor a legtisztább volt testünkben a lélek. Immár így maradunk. Ám az legalább bizonyos, hogy Kosztándi B. Katalin a magyar képzőművészet ilyen lélegzetvétele.”

Czegő Zoltán

Címkék: